Áttörést értek el az amerikai Notre Dame Egyetem tudósainak vezetésével azok az amerikai és ausztrál kutatók, akik az agydaganat diagnosztizálását igyekeztek gyorsabbá tenni. A szakemberek egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amelyhez 100 mikroliter vérre van szükség: a teszt ebből egy óra leforgása alatt képes kimutatni a glioblasztómához – az agydaganat leghalálosabb és leggyakoribb típusához – kapcsolódó biomarkereket.
Az eljárásról szóló publikáció a Communications Biology című tudományos lapban jelent meg.
A módszer olyan pontos – írja a Science Alert –, hogy felülmúl minden más létező glioblasztóma-tesztet. A fejlesztés az epidermális növekedési faktor receptorok (EGFR) érzékelésén alapul, amelyek bizonyos rákos megbetegedések, például a glioblasztóma esetében túlzott mértékben feltűnik. Ezek a biomarkerek az extracelluláris vezikulákban – a sejtek által kibocsátott, membránnal körülvett képletekben – találhatók. Ezek a vezikulák fehérjéket, lipideket és eredeti sejtjeikből származó genetikai anyagot tartalmaznak.
A szakemberek szerint ezek 10-50-szer nagyobbak, mint egy molekula, és gyenge töltéssel rendelkeznek. A tesztet úgy fejlesztették ki, hogy ezekre a tulajdonságokra legyen érzékeny. Ehhez egy szuperérzékeny biochipet áztattak kezeletlen vérplazmába. A chip kevesebb mint 2 dollárba – vagyis 710 forintba – kerül, és egy olyan apró érzékelővel van felszerelve, amely körülbelül akkora, mint egy golyóstoll golyója. Ez olyan antitesteket tartalmaz, amelyek a mutált EGFR-eket hordozó exoszómákhoz (sejtek közötti hírvivőkhöz) kötődnek.
Amikor ezek az EGFR-ek a biochiphez kapcsolódnak, a plazmaoldatnak megváltozik a feszültsége, ami nagy negatív töltést vált ki. Ez jelezheti, hogy rákos megbetegedésről van szó.
A kutatók a tesztelés során 20 glioblasztómás betegen és 10 egészséges önkéntesen próbálták ki a chipet. Kiderült, a chip nagy pontossággal mutatja ki a rák jelenlétét. A szakemberek szerint a teszt annyira megbízható, hogy a biochip akkor is pontosan képes kimutatni és számszerűsíteni az exoszóma koncentrációját, ha az csak 0,01 százalékban van jelen a mintában.
A szakemberek szerint a fejlesztés rendkívül ígéretes, ugyanakkor néhány dolgot még nem árt figyelembe venni. Például azt, hogy a mutált EGFR-ek más betegségeket, például vastagbélrákot is jelezhetnek. Ugyanakkor vannak olyan glioblasztómás esetek, amelyekhez nem kapcsolódik az EGFR, így a teszt nem tudja kimutatni a glioblasztóma összes változatát. Emellett a daganat elhelyezkedését és a betegség stádiumát sem jelzi a fejlesztés.
A jövőben a betegek nagyobb csoportján tesztelnék a fejlesztést, hogy kiderüljön, milyen biomarkerek különböznek az egyes betegek vérében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
