Kipróbálták az agydaganat elleni mRNS-vakcinát, és úgy tűnik, működik
Amerikai kutatók embereken és kutyákon is kipróbálták az agresszív agydaganat, a glióma elleni oltóanyagot, és azt találták, hogy az oltás után 48 órával már aktívan dolgozott az immunrendszer a tumor eltakarításán.
hvg.hu
Ígéretesnek tűnik az az mRNS-alapú vakcina, amit az agresszív agydaganat ellen fejlesztettek ki a Floridai Egyetem kutatói. A nemrég elvégzett vizsgálat – melynek eredményét a Cell nevű tudományos lapban publikálták – különleges volt, ugyanis a szakemberek néhány rákos beteg mellett tíz kutyát is bevontak – számolt be róla az IFLScience.
Bár az állatvédők szeretnék elérni az állatkísérletek visszaszorítását, ez még mindig a gyógyszerkutatás egyik alappillére. Ám ezúttal nem csak ez indokolta az ebek alkalmazását: hanem az, hogy a gyógyszer nekik is készül, hiszen emberek mellett a kutyákban is kialakulhat spontán agydaganat.
Az új mRNS-kezelést számos rákos megbetegedés leküzdésében vizsgálják egy brit klinikai vizsgálat során.
A vizsgálatba bevont állatok agyában glióma alakult ki, ez az a daganattípus, amikor az agyban lévő idegeket burkoló sejtek okozzák a megbetegedést. A diagnózis felállítása után átlagosan 60–90 napot élnek a kutyák, a vakcina beadása után azonban egy 139 napra nőtt.
Miután az egerek és a kutyák esetében is pozitív volt a vakcina hatása, a szakemberek négy beteg embert vontak be a klinikai tesztelésbe. Bár a pontos hatásmechanizmust még vizsgálják, az eredmények azt mutatták, hogy a betegek túlélési ideje hosszabb volt a vártnál.
Igazi ellenség nélkül, pusztán ártalmatlan edzőpartnerrel is fel lehet készülni a támadásra. Nagyjából ez a lényege a most Nobel-díjjal elismert mRNS-vakcinának.
Az mRNS-alapú vakcina nagy előnye, hogy minden beteg számára személyre szabható, így a lehető legnagyobb hatásfok érhető el vele. Elias Sayour, a vizsgálatot végző tudóscsapat vezetője szerint ahelyett, hogy részecskéket fecskendeznének be a betegekbe, részecskék csoportját juttatják be a szervezetbe, amelyek sokkal mélyebben képesek riasztani az immunrendszert.
A vizsgálat során 48 óra leforgása alatt már komoly változást tapasztaltak: míg korábban nem reagált az immunrendszer a tumorra, 48 óra elteltével már aktívan támadta azt.
A kutatók az eredményeket látva most azon dolgoznak, hogy kiterjeszthessék a klinikai vizsgálatot, és még több embert vonhassanak be a kutatásba.
Először olvasható magyarul a holokauszttúlélő író és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista Elie Wiesel Éjszaka trilógiájának mindhárom kötete. Miért kellett 2025-ig várni a harmadik kötet megjelenésére? Miben más a holokauszttúlélők harmadik generációja, mint a korábbiak? Miről adnak számot Wiesel regényei?