A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Bár ez idáig nem találtak a tudósok bizonyítékot arra, hogy jelenleg is van élet a Marson, a NASA legfrissebb tanulmánya szerint ez nem zárható ki. Olyannyira nem, hogy a kutatók szerint a mikrobák potenciális otthona a bolygó felszínén lévő fagyott víz alatt lehet – számolt be róla az Interesting Engineering.
A Marson alapvetően kétféle jég található: fagyott víz és fagyott szén-dioxid. Aditya Khuller, a NASA tudósa és csapata a vízjeget vette górcső alá, amelynek nagy része az évmilliók alatt, a marsi jégkorszakok során keletkezett a felszínre hulló por és hó keverékeként. A hó azóta jéggé szilárdult, de még mindig porszemcsékkel telített – írják a kutatók a Nature Communications Earth & Environment című tudományos lapban megjelent publikációjukban.
Bár a porrészecskék eltakarhatják a fényt a jég mélyebb rétegei elől, kulcsfontosságúak annak megértésében, hogy miként alakulhatnak ki felszín alatti víztócsák a jégben. Ha a jeget napsütés éri, a sötét por miatt az több napfényt nyel el a környező jéghez képest, ami végül az anyag felmelegedését okozhatja, és néhány méterrel a felszín alatt olvadásnak indul.
A tudósok egyelőre vitatkoznak arról, hogy a jég képes-e vízzé alakulni a Mars felszínén. Ennek oka, hogy a légkör miatt a jég nem folyadékká, hanem gázzá alakul, pont úgy, mint a Földön a szárazjég. A légköri hatások azonban talán nem érvényesülnek ott, ahol porral takart jégréteg található.
A Földön a jégben lévő por úgynevezett kriokonit lyukakat hozhat létre. Ezek kis üregek, amelyek akkor képződnek a jégben, amikor a szélfútta por – a kriokonit – részecskéi ott landolnak, elnyelik a napfényt, és minden nyáron tovább olvadnak a jégben. Ez egy ponton túl már nem süllyed tovább, de még mindig felmelegszik annyira, hogy olvadékvizet hozzon létre maga körül. Egy ilyen vájat az egyszerű életformák virágzó ökoszisztémáját hozhatja létre.
A NASA kutatói számítógépes modellezés segítségével megállapították, hogy a poros jég elegendő fényt enged be ahhoz, hogy a fotoszintézis akár 3 méter mélyen is megtörténjen. Ebben az esetben a víz feletti jég nemcsak megvédi a vizet az elpárolgástól, de a káros sugárzást is megszűri.
A tanulmány szerzői szerint a legvalószínűbb, hogy felszín alatti medencéket képező vízjég a Mars trópusain, a szélesség 30. és 60. foka között, az északi és a déli féltekén is létezhet. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy laboratóriumi körülmények között hozzák létre a marsi körülményeket, hogy közelebbről tudják azt tanulmányozni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
