Visszatérhet a CD és a DVD, az eredetinél sokkal több adat férhet el rajta
A jelenleginél sokkal nagyobb adatsűrűségű CD-k és DVD-k készülhetnek a jövőben, ha sikerül az amerikai kutatók elméleti modelljét a gyakorlatba is átültetni.
HVG
Az SSD-k, de különösen a felhőtárhelyek megjelenésével a CD-k és DVD-k elavulttá váltak, és ma már csak nagyon kevesen használnak adattárolásra ilyen eszközöket. A Chicagói Egyetem kutatói azonban úgy vélik, megtalálták a módját annak, hogy az optikai adattárolókat ismét vonzó alternatívává tegyék – számolt be róla a Tech Spot.
A szakemberek olyan adattárolót fejlesztettek ki, ahol a fényt a szilárd anyagba ágyazott ritkaföldfém-atomoktól a közeli kvantumhibához továbbítsák. A bonyolult megfogalmazás lényege nagyjából annyi, hogy az optikai adattárolón sokkal nagyobb adatsűrűség érhető el, mint korábban a CD-ken és a DVD-ken. A kutatásról szóló publikációt a Physical Review Research című tudományos lapban tették közzé.
A kutatók a hagyományos CD-k és DVD-k diffrakciós – fényelhajlási – határa jelentette problémát szerették volna megoldani. A jelenlegi optikai tárolók adatsűrűsége korlátozott, mivel a bitek fizikai mérete nem lehet kisebb, mint az olvasó/író lézer hullámhossza. Erre találták ki megoldásként a ritkaföldfélm-atomok – például a magnézium-oxid – használatát, ami lényegében hullámhossz-multiplexelést jelent. Ez egy régóta ismert trükk, amivel növelni lehet az optikai szálak sávszélességét.
Kínai kutatók olyan speciális, DVD-méretű lemezt fejlesztettek, amely tízezer Blu-ray lemeznek megfelelő adat – nagyjából 125 ezer gigabájt – tárolására alkalmas.
A kutatók egy szilárd anyagot szimuláltak, amit ritkaföldfém-atomokkal töltöttek meg. Ezek elnyelik, majd újra kibocsátják a fényt. A modellezés ezután megmutatta, hogy a közeli kvantumhibák hogyan képesek rögzíteni és tárolni a visszatérő fényt.
Bár a modellezés ígéretesnek bizonyult, néhány fontos kérdésre még nincs válasz. Például, hogy az adatot meddig lehet tárolni egy ilyen eszközön. A kutatók mindenesetre bizakodók, és ultra nagy adatsűrűségről beszéltek. Hogy ez pontosan mekkora kapacitást jelent, arról egyelőre nem beszéltek.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.