A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Új szuperföldet fedeztek fel a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének kutatói. A K2-360b kódjelű exobolygó csupán 1,6-szor nagyobb átmérővel rendelkezik, mint a Föld, ugyanakkor a tömege 7,7-szer nagyobb a bolygónkénál. Ez körülbelül 11 gramm/köbcentiméter sűrűséget jelent, ami nagyjából olyan, mintha az egész ólomból lenne – írja a Science Alert.
A kutatók azokat az égitesteket nevezik szuperföldeknek, amelyek tömege nagyobb a Földnél, de kisebb, mint a Naprendszer legkisebb gázbolygójának tömege. Ez körülbelül 15 földtömeget jelent. A szakemberek úgy vélik, talán egy gázóriás lehetett régen, ami túl közel került a csillagához, így annak csak a magja maradt meg.
A mért adatok szerint a K2-360b a legnehezebb bolygó az ultrarövid periódusú szuperföldek között. Az égitesten egyetlen év csupán 21 földi órán át tart, vagyis ennyi idő alatt kerüli meg a csillagát.
A K2-360b-t 2016-ban fedezték fel, amikor észrevették a bolygó árnyékát a csillaga előtt elhaladva. Az utólagos megfigyelések lehetővé tették a csillagászok számára, hogy megmérjék a tömegét és a sugarát, amelyek segítségével ki lehet számítani a sűrűségét. Ennek köszönhetően jött ki a 11 gramm/köbcentiméter, ami kétszer nagyobb, mint a Föld 5,5 gramm/köbcentimétere.
Az eddig felfedezett exobolygók közül a TOI-4603b a legsűrűbb, 14,1 gramm/köbcentiméter, bár az égitestről úgy vélik, hogy valójában nem is exobolygó, hanem inkább barna törpecsillag. A skála másik végén a Kepler 51 rendszerben található exobolygók találhatók, amelyek sűrűsége mindössze 0,03 gramm/köbcentiméter. Ez körülbelül olyan, mint a vattacukor.
A szakemberek az adatok alapján úgy sejtik, hogy a K2-360b-nek van egy nagy vasmagja, amely a bolygó teljes tömegének 48 százalékát teszi ki. Az erről szóló tanulmány a Scientific Reports tudományos lapban jelent meg. A bolygó valószínűleg távolabb volt a csillagától, és az idő előrehaladtával került egyre közelebb ahhoz. Ennek hatására a csillag elfújhatta a légkört, így maradt a mag, amelynek a felszínét most jó eséllyel lávaóceán borítja.
A megfigyelésekből az is kiderült, hogy a K2-360b nincs egyedül a rendszerben – távolabb kering egy sokkal nagyobb bolygó, a K2-360c, amelynek mérete és sűrűsége valószínűleg hasonló a Neptunuszhoz. Alessandro Trani, az intézet asztrofizikusa szerint ez a bolygó tolhatta közelebb a csillaghoz a K2-360b-t.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
