A Chicagói Egyetem és a kínai Tsinghua Egyetem kutatói közel 68 millió, 1980 és 2024 között publikált tudományos közleményt vizsgáltak meg, amelyek hat tudományterületet öleltek fel (biológia, orvostudomány, kémia, fizika, anyagtudomány és geológia).

Kiderült, hogy azok a kutatók, akik mesterséges intelligencia eszközöket használtak a kutatásaikhoz, évente átlagosan 67 százalékkal több tanulmányt publikáltak, és a tanulmányaikat több mint háromszor olyan gyakran idézték, mint azokét, akik nem használtak mesterséges intelligenciát.

Ezután 3,5 millió tudós pályafutását vizsgálták meg, és két csoportba sorolták őket: a fiatal tudósok közé, akik nem vezettek kutatócsoportot, illetve azok közé, akik mögött már volt tapasztalat, és csoportot vezettek. Azt találták, hogy a mesterséges intelligenciát használó fiatalok sokkal gyorsabban jutottak el a csoportvezetői státusba, és 32 százalékkal nagyobb valószínűséggel folytatják is ezt, mint azok a társaik, akik nem használnak MI-t. Ez utóbbiak egyébként nagyobb valószínűséggel hagyják el az akadémiát – szemezget a kutatási eredmények között a Gizmodo.

Összességében tehát az egyéni kutatók karrierjére igen jó hatással van a MI használata, jelentősen növelve a fiatal szakemberek esélyeit, hogy befolyásos pozíciókba kerüljenek a saját területükön. Azonban ami az egyén számára áldás, az a tudomány egészére nézve akár átok is lehet. A tanulmány készítői ugyanis arra is felfigyeltek, hogy bár gyakrabban hivatkoztak a mesterséges intelligencia technikákat tartalmazó művekre, azonban ezek egy szűkebb témakörökre összpontosítottak, ismétlődőbbek voltak. Minél többet használják a tudósok az MI-t, annál inkább összpontosítanak ugyanazokra a problémákra, amelyekre nagy, meglévő adatkészletekkel lehet választ adni, és annál kevésbé vizsgálnak olyan alapvető kérdéseket, amelyek teljesen új kutatási területekhez vezethetnének. 

A szakemberek úgy összegzik jelen kutatási eredményeiket, hogy azok az MI-nek köszönhető egyéni kreativitás növekedésére utalnak, viszont közben fennáll a kollektív újdonság elvesztésének kockázata. Egy példát is felhoznak szemléltetésül: a generatív mesterséges intelligencia segítségével az írók jobban járnak egyénileg, viszont együttesen az újszerű tartalom szűkebb köre jön létre, sérül a kollektív kreativitás. Éppen ezért az eredményeiket megfontolandónak tartják a kreativitás erősítése iránt érdeklődő kutatók, a politikai döntéshozók és a gyakorlati szakemberek számára.

Az amerikai és kínai kutatók a Science Advances folyóiratban foglalták össze észrevételeiket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.