A ChatGPT 2022 novemberében vált elérhetővé bárki számára, és ezzel valóságos chatbotlavinát indított el. Ez persze nem jelenti azt, hogy korábban ne kísérleteztek volna valamilyen hasonló megoldással. Például az 1960-as években a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) informatikusa, Joseph Weizenbaum elkészítette az ELIZA-t, ami mai szemmel természetesen elég kezdetleges – de hát akkoriban még a számítástechnika is csak bontogatta a szárnyait, és szinte csak tudományos céllal léteztek számítógépek.

Az ELIZA-t egészen pontosan 1964 és 1967 között kódolta, és egy pszichoterapeuta személyiségét adta neki. Mivel az akkori számítástechnika mára már alapjaiban megváltozott, azt hihetnénk, hogy az ELIZA is végleg elveszett, de nem. Bár a tudósok is azt hitték, hogy már nem fogják megtalálni a kódját, egy korai verziójára rábukkantak még 2021-ben, és azóta dolgoztak a feltámasztásán. Eredményesen.

2024. december 21-én sikerült működésre bírni a chatbotot, még ha az nem is a tökéletes replikája az ELIZA-nak. A tudósok egy publikációban részletesen be is mutatták, hogyan sikerült újból szóra bírni a „halottat”, valamint elárultak egy keveset a történetéről is.

Weizenbaum egy MAD-SLIP nevű, kezdetleges programozási nyelven készítette a chatbotot, koreai nyelven, egy időmegosztásos (CTSS) számítógépen. Korai számítógépes hálózatokon keresztül gyorsan terjedni kezdett az ELIZA, a programozók pedig több nyelvhez is adaptálták.

Az eredeti változatot azonban évtizedeken át elveszettnek hitték, csak több száz klónja volt elérhető a modern interneten. Végül Jeff Shrager, a Stanford Egyetem informatikusa tudta meggyőzni az MIT archiválóit, hogy belenézhessen Weizenbaum anyagai közé; sikerrel.

Mint a Gizmodo írja, a kód hiányos volt, és sok munka volt abban, hogy újra működésre lehessen bírni – ám miután ez sikerült, közkinccsé tették, és bárki letöltheti. Linux és macOS rendszereken tesztelték, de problémák ettől még lehetnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.