Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Speciális kesztyű segítheti a jövőben a zongoristákat abban, hogy fejlesszék a készségeiket. A tokiói Sony Computer Science Laboratories csapata által kifejlesztett eszközt a kutatók szerint a hagyományos tanítási módszerek ihlették meg, a kesztyű pedig az egyes ujjakat mozgatva irányítja az összetett mozgásokat – írja az Interesting Engineering.
A kesztyűt készítő mérnökök azt állítják:
egyetlen 30 perces használat már növelheti a képzett zongoristák ujjainak sebességét.
A Science Robotics című tudományos szaklapban a kutatók azt írták, a korábbi kutatások kimutatták, hogy bár általában a gyakorlást tartják a fejlődés egyik kulcsának, csak a gyakorlás önmagában még nem biztos, hogy elegendő a teljesítmény javulásához. A már magasan képzett egyének esetében a további fejlődést gyakran gátolja az úgynevezett „plafonhatás”, amikor egy bizonyos ponton túl a gyakorlás már egyre kevésbé segít fejlődni. Ennek leküzdéséhez olyan új képzési módszerekre van szükség, amelyek nem csak a korai, vagy a hosszan tartó gyakorláson alapulnak.
A japán mérnökök szerint a korábbi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a speciális szenzomotoros edzés előnyös lehet a jól képzett egyének számára, bár a legtöbb olyan egyszerű feladatokra összpontosít, mint az egyujjas mozgások. Az összetett motoros készségek esetében a fejlődést az előzetes fizikai tapasztalás hiánya korlátozza, és az, hogy a nem ismert mozdulatokat nagyon nehéz leutánozni.
Az érzékszervekre, például a látásra vagy a robot vezérelte passzív mozgásra épülő képzések segítettek az alapvető készségek fejlesztésében, azt viszont nem tudni, hogy az összetett mozgások esetében is ez-e a helyzet.
A kesztyűt úgy tervezték meg, hogy az egyes ujjakat egymástól függetlenül mozgassa. A mérések azt mutatták, hogy az eszköz használata után nőtt a zongoristák billentyűleütési sebessége. Emellett agyi stimulációt is végeztek, hogy kiderüljön, milyen hatása van a technológiának. Azt találták, hogy változás állt be az agy azon területén, ami a passzív tréningen keresztüli készségfejlődéshez kapcsolódik.
A kutatók szerint a vizsgálatuk rávilágít arra, hogy a robotizált külső vázak – exoskeletonok – képesek javítani a motoros készségeket azáltal, hogy lehetővé teszik az egyébként elérhetetlen mozgások elvégzését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
