Kínai kutatók szerint a búza és a kukorica génszerkesztésével ugyanolyan, Q10 koenzimben gazdag növényt lehet előállítani, ahogy azt a rizzsel sikerült megcsinálni.
Kínai kutatóknak sikerült olyan rizsfajtát létrehozniuk, amely túlnyomórészt Q10 koenzimet termel. A Q10 koenzim egy olajban oldódó vitaminszerű anyag, antioxidáns, amelynek hiányát az emberi szervezetben korábban már számos kutatás összekapcsolta például a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. A precíziós génszerkesztéssel elért áttörés utat nyithat a jövőbeli innovációk előtt az olyan alapvető termények terén, mint a búza, a kukorica és a különféle zöldségek – írja az Interesting Engineering.
A Q10 koenzim az emberi szervezetben is előfordul, szintje azonban az idő előrehaladtával csökkenni kezd. Bár bizonyos élelmiszerek, például a halak, a húsok és a diófélék tartalmaznak Q10-et, a gabonák, például a rizs és a búza általában egy kapcsolódó vegyületet, a Q9 koenzimet termelik, amely nem tudja javítani a szív egészségét.
A Cell tudományos lapban megjelent publikációban a Kínai Tudományos Akadémia tudósai azt írják, összesen 134 növénymintát elemeztek, amelyek 67 növénycsaládból származnak. A kutatók felfedezték, hogy egyes fajok nagyobb mennyiségben termelnek Q10-et. Ez a jelek szerint egy ősi tulajdonság lehet, amit bizonyos növények, például az avokádó és a fahéj megőriztek. Más növények azonban, mint például a rizs, a búza és az uborka elvesztették ezt a képességüket, és mára már csak Q9-et termelnek – foglalja össze a lényeget a South China Morning Post.
Miután alaposan feltérképezték a növényeket, a kutatók olyan génszerkesztési eljárást alkalmaztak, amely precíz módon változtatta meg az adott növény DNS-ét, de nem kellett hozzá idegen gént bejuttatni. Végül öt specifikus aminosav helyének megváltoztatásával olyan rizst hoztak létre, amely leveleiben és szemeiben 75 százalékban tartalmazott Q10-et. Ez grammonként nagyjából 5 mikrogramm koenzimet jelent.
A kutatók szerint a növény semmilyen mutációt nem mutatott. A mérések alapján bár így sikerült jelentősen megemelni a Q10 szintjét a rizsben, az még mindig elmaradt attól, amit a húsokban vagy a halakban lehet mérni. A jövőben ezért tovább akarják növelni a koenzim mennyiségét.
Bár az emberek általában napi 3-6 milligramm Q10-et fogyasztanak el az étkezések során, egyes tanulmányok szerint az optimális napi bevitel megközelítheti az 500 milligrammot. Mivel a rizs, a búza és a kukorica együttesen a globális kalóriabevitel több mint felét teszik ki, ezek módosítása elősegítheti a nagyobb mennyiségű Q10 bevitelét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
