szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

83 ezer tonnányi nehézfém lehetett a felrobbantott ukrajnai víztározó üledékében, melynek egyelőre csupán töredéke szabadult fel egy friss kutatás szerint.

Elképesztő környezeti károkat okozott, és továbbra is időzített bomba a Nova Kahovka-i vízierőmű 2023-ban felrobbantott gátja Ukrajnában. Az orosz és az ukrán fél egymást vádolta támadással, melynek következtében 18 köbkilométernyi víz zúdult le, óriási károkat okozva a térségben.

Az anyagi mellett a környezeti károk is elképesztőek, melyre egy friss, a Science folyóiratban publikált tanulmányban hívják fel a figyelmet a kutatók. Ebből kiderül: 83 ezer tonnányi nehézfém volt a tározó üledékében a robbanáskor, és ezek kevesebb mint egy százaléka szabadult csak fel.

A veszélyes, „erősen mérgező” nehézfémek között van ólom, kadmium és nikkel is. A fennmaradó körülbelül 99 százalék folyókba szivárog, ahogyan az esőzések mossák a veszélyes üledéket, ez pedig az emberek egészségére nézve is rendkívül veszélyes – már csak azért is, mert a régióban a folyóvizet gyakran használják, amikor a vízhálózat nem működik.

A kutatók szerint a környezeti hatások léptéke a csernobili nukleáris katasztrófához mérhető.

Úgy vélik még, hogy a szennyező anyagok lerakódhatnak bizonyos életformákban, majd végighaladhatnak a táplálékláncon, és a növényzeten, valamint az állatokon keresztül az emberekig is eljuthatnak.

Szociális, gazdasági és ökológiai katasztrófát hozhat a Nova Kahovka-i gát felrobbantása

Több tízezer hektárnyi jól termő mezőgazdasági területet pusztulhat el a Nova Kahovka-i gátrobbantás miatt Ukrajnában, nagyobb részben az oroszok által megszállt régiókban. Hosszabb távon reális veszély az ökológiai-gazdasági katasztrófa, a terület elsivatagosodása és az, hogy az ukrajnai gabona hiányozni fog a globális éhínség elleni küzdelemben. A Deutsche Welle riportja.

A mérések, valamint hidrológiai modellek alapján fel tudták térképezni a gát lerombolásának környezeti hatásait. Például a víz elpusztította az ártéri rágcsálók 20–30 százalékát, valamint az ivadékhal-állomány egészét.

Van azonban egy érdekes kontraszt is: mint a tanulmányt összegző The Guardian kiemeli, a helyszínről készült képeken azt látni, hogy az élővilág elkezdte „visszafoglalni” a területet. A fehérfűz és több más fa, valamint a vaddisznók és egyéb állatfajok is elkezdték benépesíteni a környéket. Egyes esetekben évtizedek óta nem látott halfajok is felbukkantak.

A gátat az 1950-es években építették, és a zaporizzsjai atomerőmű hűtéséhez, valamint dél-ukrajnai területek öntözéséhez szolgáltatott vizet. Orosz megszállás alatt, 2023. június 6-án rombolták le.

Arról még vita zajlik, hogy az orosz-ukrán háború lezárása után újraépítsék, vagy hagyják úgy a területet, ahogy van. Utóbbi ellen szól az ott lévő, jelentős mennyiségű szennyező anyag, amit a vegetáció nem biztos, hogy fel tud tartani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!