Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak majd ismertté a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi sajtótájékoztatóján.
Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nem csak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is
– magyarázta az ukrán elnök.
Zelenszkij azt mondta, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban is kidolgoztak egy tervet arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna.
Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a gátat
– mondta. „Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy az ukrán hírszerzés fő következtetése a vízerőművel kapcsolatban az, hogy „a robbanás szándékos volt, de nem tervszerű. Viszont a gát összeomlása nem akadályozta meg Ukrajnát abban, hogy felszabadítsa saját területeit”.
A kahovkai víz tetőzését az ukrán vezetés június hetedikére várja, az azt fenntartó vállalat pedig közleményében azt írt: a hét végére a víztározó megszűnik létezni. A tározóról itt írtunk bővebben:
Tízezreket fenyeget, de Moszkvának jól jöhet a felrobbantott gát mögül zúduló víz
Pánikról és elkeseredettségről tanúskodik az, hogy az oroszok a Dnyeper torkolatának közelében felrobbantották a Nova Kahovka-i vízierőmű gátját. A víztározóból, amelyben a szokásosnál több víz volt, tíz balatonnyi víz dől a folyó két partjára és az áradat miatt csak az ukrán oldalon 16 ezer ember élete és vagyona került veszélybe.
