Mindennapi életünk a 21. században elképzelhetetlen lenne a mesterségesen előállított anyagok nélkül. A legtöbb ilyen anyag létrehozásához azonban katalizátorokra van szükség, így a kutatók között hatalmas verseny zajlik annak érdekében, hogy minél hatékonyabb, olcsóbb és környezetbarátabb katalizátorokat fejlesszenek ki.

A kutatások során gyakran előfordul, hogy első látásra úgy tűnik, sikerült létrehozni egy új katalizátort, később azonban kiderül, hogy az átalakulásért egy, a kísérletben akaratlanul jelen levő anyag volt a felelős. Ezt nevezzük „kosz-katalízisnek”.

Saját kutatási tapasztalatai és a szakirodalom alapján Tolnai Gergely, az ELTE Kémiai Intézet adjunktusa munkatársaival olyan módszertant dolgozott ki, amellyel a jövőben elkerülhetővé válhatnak az ilyen félrevezető, bosszantó, ráadásul sok pénzt és időt felemésztő esetek.

Az új irányelvvel az ELTE vegyészei segíteni szeretnék a katalízissel foglalkozó kutatókat abban, hogy felismerjék és kizárják a véletlen szennyeződések hatását. A módszer főként kísérleti munkát végzőknek szól, de kitér az analitikai technikákra és az elméleti kémia szempontjaira is. A tájékozódást és a gyakorlati alkalmazást egy, az új módszertanhoz kifejlesztett interaktív, online eszköz is segíti.

Az Angewandte Chemie című tudományos folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók részletesen írnak arról, hogy miként lehet kiküszöbölni a szennyezéseket, valamint felhívják a figyelmet azokra a korai, árulkodó jelekre is, melyek esetén részletesen meg kell vizsgálni a hiba lehetőségét.

A részletes vizsgálatok módszertana a lehető legtisztább körülmények létrehozásával kezdődik. Ez a látszólag egyszerű feladat, ám mivel a kosz-katalízis gyakran a milliomod résznél (ppm) kevesebb szennyezővel is előfordulhat, még a legnagyobb tisztaságú reakcióelegy is adhat fals pozitív eredményt. A következő lépésben a megfelelő különleges analitikai eljárások helyes alkalmazásáról adnak összefoglalót.

A tanulmány használóit egy olyan interaktív online eszköz is segíti, amely leegyszerűsíti a szükséges számolásokat és hozzájárul az egyszerű és átlátható közzétételhez.

A kutatók bíznak benne, hogy tanulmányunk hozzájárulhat a tudományterületen a jobb reprodukálhatóság eléréséhez és a kutatási erőforrások hatékonyabb felhasználásához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.