Zseniális, de hírhedten összeférhetetlen és veszekedős volt – 390 éve született az ember, aki felfedezte a sejteket

Háromszázkilencven éve, 1635. július 18-án született Robert Hooke angol természettudós, polihisztor, „az angol Leonardo da Vinci”, aki arról a legnevezetesebb, hogy ő írta le elsőként az általa elnevezett sejtet.

  • MTI MTI
Zseniális, de hírhedten összeférhetetlen és veszekedős volt – 390 éve született az ember, aki felfedezte a sejteket

Robert Hooke egy anglikán lelkész fiaként Wight szigetén, Freshwater faluban született. Fiatalon sokat betegeskedett, megkapta és túlélte a himlőt, de testi és lelki sebei élete végéig megmaradtak, migrén, fülzúgás, álmatlanság kínozta, gerincferdülése is volt, tüneteit, az ezek kezelésére kipróbált eljárásokat és azok hatásait részletesen leírta naplójában.

Oxfordban tanult, ahol szegénysége miatt is sok megaláztatásban volt része, végül azonban kiváló mechanikai érzéke révén a vegyész Robert Boyle asszisztense lett. Hooke matematikai tudása és eszközkészítő zsenialitása sokat segített mentorának gázkísérleteiben, egyes feltételezések szerint ő fogalmazta meg a Boyle-törvényt, az azonban biztos, hogy a légpumpa megtervezésében döntő érdemei voltak.

A rugókat tanulmányozva felfedezte a róla elnevezett törvényt, amely szerint egy rugalmas test alakváltozása arányos a testre ható erővel. Megsejtette a fény hullámtermészetét, majd a csillagászat területére kalandozva felfedezte, hogy a Gamma Arietis valójában kettőscsillag. Feltalálta a libellát (folyadékos vízszintező) és a mikrométert, találmányai közé tartozik a gépjárművekben máig használatos egyetemes tengelykapcsoló és az íriszrekesz, amely a fényképezőgépek alapvető alkotórésze. Hozzájárult az órák tökéletesítéséhez, először alkalmazta a lapos spirális hajszálrugót óraszerkezetekben. Az 1666-os nagy londoni tűzvész után Christopher Wren segítőtársaként részt vett London újjáépítésében, ő térképezte fel a várost, s ő tervezte többek között a katasztrófának emléket állító Monumentet, valamint a híres-hírhedt, horrortörténeteket inspiráló Bedlam elmegyógyintézetet. A geológia terén felvetette, hogy a hegyek a földfelszín felemelkedésével keletkeznek, paleontológiai leleteket kutatva megfogalmazta a fajok kihalásának teóriáját, megelőlegezve az evolúcióelméletet.

Legnagyobb sikerét az 1665-ben megjelent Micrographia című, gazdagon illusztrált munkája aratta. Ebben az általa tervezett többlencsés mikroszkóppal a szemmel láthatatlan parányok világában végzett megfigyeléseit adta ki, a pontos és nagyon művészi rajzok elbűvölték a közönséget. Hooke fedezte fel a növények kis kamráit, amelyeket sejteknek, azaz celláknak nevezett el, mert a szerzetesek celláira emlékeztette. Azt is kiszámította, hogy egy négyzethüvelyknyi parafa 1 milliárd 259 millió 712 ezer sejtet tartalmaz, ekkora számot tudományos műben addig nem írtak le.

Robert Hooke: Micrographia
Missouri Botanical Garden

Hooke huszonnyolc évesen már a Royal Society tagja, 1677-től pedig titkára volt, sőt – a társaság egyetlen fizetett alkalmazottjaként, 30 font javadalmazással – ő lett a bemutatott kísérletekért felelős kurátor. Óriási befolyását nem egyszer használta fel ellenségei, vagy azok ellen, akiket ellenségének tekintett – Hooke ugyanis nemcsak zseniális, de hírhedten összeférhetetlen és veszekedős volt.

Mivel a tudomány számtalan területét kutatta, többé-kevésbé megalapozottan mondhatta mások kidolgozottabb eredményeiről, hogy ő azokat már sejtette vagy megjósolta. Leghíresebb és legelkeseredettebb vitapartnere a legalább annyira kiállhatatlan Newton volt, akivel a bolygók ellipszis alakú keringési pályáján vesztek össze. Hooke ugyanis azt állította, hogy megfejtette a titkot, de nem árulja el, hogy ne fosszon meg másokat a felfedezés örömétől. Newton, aki viszont valóban kiszámolta a törvényt, ezen megsértődött és sokáig nem adta ki a fizika történetében mérföldkövet jelentő Principia harmadik, legfontosabb kötetét. Ellenségeskedésük odáig fajult, hogy Newton még Hooke halála után is próbálta kisebbíteni riválisa érdemeit, a legenda szerint amikor végre ő lett a Royal Society elnöke, egyik első dolgaként megsemmisíttette Hooke portréját, akinek így nem maradt fenn hiteles arcképe. (Cikkünk nyitóképén Rita Greer 2004-es olajfestménye látható Hooke-ról.) Holott éppen Newton írta annak idején Hooke-nak a szállóigévé lett mondatot:

„Ha én messzebbre tekintettem, mint mások, csak azért volt, mert óriások vállain álltam.”

Az évek óta ágyhoz kötött, szinte teljesen megvakult Robert Hooke 67 évesen, 1703. március 3-án halt meg Londonban, nevét kisbolygó, a Holdon kráter viseli.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.