A Google nemrég olyan döntést hozott, ami kisebb–nagyobb mértékben, de minden politikai szereplőnek fájni fog: szeptember 22-vel betiltotta a politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Hasonló lépésre szánta el magát a Meta is, amelynek platformjain október 1-jétől tilos ilyesmit reklámozni.
Azután döntöttek így, hogy az Európai Unióban 2024 tavaszán új szabályokat fogadott el a politikai reklámtevékenység átláthatóságának növelésére. Az ilyen módosítások jelentős adminisztrációs (és akár fejlesztési) terveket is róhatnak a vállalatokra, ilyen szempontból értelmezendő a döntésük:
az Egyesült Államokból nézve olcsóbb és egyszerűbb egy az egyben kitiltani a platformokról a politikai hirdetéseket, mint a bonyolult európai szabályozásnak való megfelelésre pluszpénzt költeni.
A döntés alapvető változást hoz. Azok, akik nem szeretik a politikai szereplők hirdetéseit a Facebookon, már eddig is kérhették az oldaltól, hogy ne jelenítsen meg nekik ilyesmit, ezt azonban egyesével kellett beállítani minden egyes szereplőnél, akinek a hirdetése megjelent a hírfolyamban. Ez nemcsak kényelmetlen, de haszontalan megoldás is volt, az egyes hirdetések elrejtése ugyanis nem, vagy csak alig volt hatással más hasonló reklám megjelenítésére.
Jó, de miért éppen én látok/láttam egy politikai hirdetést?
Bár az interneten évtizedek óta ott vannak a hirdetések, az igazi aranybányát a hirdetők számára a közösségi oldalak, például a Facebook jelentik. Ugyan a felhasználó dönthet arról, hogy milyen adatokat szeretne megadni magáról a közösségi oldalon – például beírja-e a telefonszámát, lakcímét a profiljába –, a háttérben futó algoritmusok lényegében minden legálisan rögzíthető adatot összegyűjtenek az illető online tevékenységéről, érdeklődési köréről. Ennek köszönhető az a valószínűleg mindenki által jól ismert jelenség, hogy ha az ember lekattint például egy macskás videót, előbb-utóbb, de inkább előbb megjelennek a további cuki cicás tartalmak, valamint azok a reklámok, amelyekben macskáknak való dolgokat kínálnak eladásra a hirdetők.
A Facebookon hasonlóan működik a politikai hirdetések megjelenítése is.
Ha valaki előszeretettel követi a közéletet, esetleg annak bizonyos szereplőit, akkor azt üzeni a Meta rendszerének, hogy érdekli a politika, így előbb-utóbb meg fognak jelenni nála a politikai reklámok. Hogy azok mely oldalhoz tartoznak, vagy épp milyen üzenet kerül a felhasználó elé, az lényegében azon múlik, hogy a hirdető mennyi pénzt fizet a megjelenítésért, és mennyire találja el jól a célközönséget.
Szóval a Facebook az adataimmal kereskedik? Ez legális?
Röviden: igen és igen. Azok az internetes szolgáltatások, amelyek ingyenesek, valójában nem azok, csak a felhasználó nem pénzzel, hanem a róla összegyűjthető adatokkal fizet a használatért cserébe. Ebbe lényegében minden beletartozik a lakhelytől kezdve az érdeklődési körig. Ez az, amit az olyan technológiai cégek, mint például a Meta anonimitást biztosítva, nagy adathalmazként bocsátanak áruba, amiből aztán a hirdetők kiszemezgethetik, hogy milyen célközönségnek szeretnék megmutatni a reklámjukat.
Kire, mire lehet hirdetni?
Természetesen nincs olyan opció, hogy egy hirdetés a szegedi Kovács Marika néninek jelenjen meg, de olyan igen, hogy a reklám egy bizonyos korosztályba tartozó, megyeszékhelyen élő nők elé kerüljön a hírfolyamban. A hirdetők jellemzően olyan paramétereket állítanak be, mint az életkor (például 18-tól 65 éves korig), az elsődleges lakhely (például Magyarország), vagy épp, hogy milyen típusú oldalak tartalmainál mutatott aktivitást (kedvelést, hozzászólást, megosztást, vagy csak a bejegyzés lekattintását és elolvasását) a célközönség.
Ilyen paraméterek mentén pedig meglepően pontosan lehet elérni nemhogy a szegedi Kovács Marika nénit, hanem a szegedi kovácsmarikanénik mindegyikét egy csapásra.
A megfelelő emberek elérését célzó targetálás mellett a hirdetők azt is kiválaszthatják, mire fókuszálva szeretnének fizetni. Kérni lehet például azt, hogy a Meta kifejezetten a minél nagyobb átkattintás érdekében optimalizálja a megjelenítést, azaz leginkább olyan felhasználóknak mutogassa a hirdetést – például egy néhány százezer forintos ráhirdetéssel megtolt politikai témájú cikket –, akik jellemzően szívesen kattintanak politikai cikkekre a Facebookon. Így lehet forgalmat szerezni, azaz egy híroldal egyébként organikus módon csupán két-háromezer ember által elolvasott cikkére több tízezer olvasót hozni egy nap alatt.
De beállítható mondjuk az is, hogy a Meta rendszere a lájkolást, más reakciókat és a hozzászólásokat tartsa szem előtt, és azoknak mutassa a reklámot, akik gyakran kommentelgetnek a Facebookon. Így pedig egy-egy – amúgy alig valakit érdeklő – bejegyzésnél lehet elérni, hogy úgy fessen a kép, hogy rengeteg embert érdekel a téma. (Egyébként valódi emberek fognak hozzászólni. A „trükk” itt csupán annyi, hogy a Meta rendszere a befizetés ellenében addig „erőlteti”, azaz mutogatja emberek tízezreinek, százezreinek a posztot, amíg meg nem születik a lehető legtöbb interakció.)
https://hvg.hu/kkv/20250828_ketmilliard-facebook-instagram-politikai-hirdetes-fidesz
A különböző platformok – például a Spotify vagy a Netflix – kínálnak olyan csomagot is a felhasználóknak, amiért fizetni kell, cserébe nekik nem kell reklámokat nézniük/hallgatniuk,
de ez nem jelenti azt, hogy az ő adataikat ne gyűjtenék a platformok. Hasonló a helyzet a Facebook fizetős verziójánál is.
A Metára egyébként 2023-ban 390 millió eurós (151 milliárd forintos) bírságot szabott ki az ír adatvédelmi hatóság arra hivatkozva, hogy a vállalat szerződéses jogalapra hivatkozva nem küldhet a felhasználóknak az online tevékenységük alapján kiválasztott hirdetéseket. A vállalat ezután közölte, hogy a célzott reklámozáshoz a felhasználók hozzájárulását fogja kérni, ezzel azóta minden felhasználó találkozott is.
Miről szól az Európai Unió rendelete, ami most mindent borított?
Az EU minden olyan felülettől átláthatósági fejlesztéseket vár, amelyek ilyen típusú tartalmat jelenítenek meg. A legfőbb cél, hogy a politikai hirdetések jól azonosíthatóak legyenek, ezzel pedig visszavágják azokat a dezinformációs kampányokat, amelyeket az uniós polgárok átverésére és politikai elbizonytalanítására indítanak.
Mindezek mellett olyan technikai információt is meg kellene jeleníteni a politikai hirdetések mellett, amelyek nemcsak azt árulják el, hogy mennyit fizettek az adott reklámért, hanem azt is, hogy ki finanszírozta azt, mely politikai eseményhez – például választáshoz – kapcsolódik, és milyen módon jutottak el épp ahhoz a felhasználóhoz a reklámok, akinél éppen megjelenik.
A Google és a Meta azonban egy huszáros vágással a dolgok elébe ment. A két cég közölte: betiltja a politikai hirdetéseket a platformjain. Előbbi vállalat ezt szeptember 22-vel tette meg, a Meta pedig azt közölte, október 1-jén kezdve tekerte le a politikai hirdetések megjelenítését például a Facebookon.
Akkor ezután egy politikai reklám sem lesz a Facebookon?
Először is fontos különbséget tenni bejegyzés és hirdetés között. Politikai tartalmakat továbbra is korlátlanul lehet közzétenni. Ami tilossá vált az ilyen posztoknál, az az elérések pénzzel ösztönözhető növelése.
Egyelőre kérdés, hogy mennyire lesz szigorú a Meta. Bár a kilátásba helyezett – és korábban más, hasonló tartalomkezelési problémák miatt már kiszabott – uniós bírságokat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a vállalat nem fog kesztyűs kézzel bánni azokkal a Facebook-fiókokkal és -oldalakkal, amelyek üzemeltetői megpróbálnak például olyan cikkeket meghirdetni, amelyek látszólag nem politikai tartalmúak, ám a szöveget olvasva mégis egyértelmű cél a politikai propaganda terjesztése. A Metának sokkal egyszerűbb ideiglenesen vagy akár örökre letiltani ezeket az oldalakat, mintsem milliárdos büntetések terhe mellett hosszan jogászkodva magyarázkodni az uniós szerveknek.
Mit tehetek, ha mégis feljön egy politikai reklám?
A Facebook hírfolyamából nemcsak a politikai hirdetéseket lehet elrejteni, hanem bármilyen más reklámot is. Ehhez nem kell más tenni, mint az adott hirdetésnél a három pontra kattintva megnyitni a bejegyzés menüjét, majd kiválasztani, hogy pontosan mit is szeretne vele tenni az ember.
Képernyőkép / HVG
A Hirdetés elrejtése menüpont kiveszi a felhasználó hírfolyamából az adott reklámot. Fontos, hogy ez csak az adott hirdetésre vonatozik, más reklámok továbbra is megjelenhetnek a hirdetőtől. Cserébe megmondhatja a felhasználó a Metának, hogy miért döntött így – például túlságosan személyes az adott hirdetés, vagy a tartalmával van baja.
Hasonló a helyzet a Hirdetés jelentése opciónál is. Ha valaki erre kattint, akkor jelentheti az adott hirdetést a Meta felé, és azt is megmondhatja, hogy szerinte miért nem felel meg az adott reklám a platform hirdetési feltételeinek. Itt a Meta már be is vezette azt az opciót, amivel az illetéktelen politikai hirdetéseket lehet jelenteni. Ez minden bizonnyal azt a célt szolgálja, hogy a tiltásra vonatkozó kiskapukat ne lehessen kijátszani.
Képernyőkép / HVG
Amennyiben ennél is alaposabban akar valaki eljárni, akkor a Miért látom ezt a hirdetést? opcióra kell rányomni. Itt lehetőség nyílik arra, hogy a hirdető összes hirdetését letiltsa a felhasználó, így az többé nem fog megjelenni a hírfolyamában. Emellett a saját hirdetési beállítások megváltoztatását is itt kínálja fel a rendszer. Ezt a beállítást egyébként ezen az oldalon is meg lehet változtatni.
Képernyőkép / HVG
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
