Különleges képződményt fotózott le a James Webb űrteleszkóp, ami nagyjából 8000 fényévre található a Földtől. A közép-infravörös hullámhosszon megfigyelt objektum négy örvénylő porspirálból áll, amelyek két öregedő csillagot vesznek körül, és keringenek azok körül. A Gizmodo megjegyzi: korábban csak egy porspirált észleltek a műszerek, a James Webb viszont nemcsak azonosítani tudta a korongokat, hanem azt is meghatározta, hogy milyen gyorsan kering a két csillag egymás körül.
Az úgynevezett Wolf–Rayet-csillagok rendkívül ritkák, a Tejútrendszerben mindössze körülbelül ezer példány létezhet. Ezek hatalmas, fényes csillagok, amelyek csillagfejlődésük késői szakaszában vannak. Az ilyen nagy csillagok nem sokáig élnek; a Wolf–Rayet-csillagok meglehetősen gyorsan elégetik üzemanyagukat, emellett folyamatosan veszítenek a tömegükből.
A most megfigyelt csillagpár az elmúlt 700 évben kezdte el ledobni a külső rétegeit. A két Wolf–Rayet-csillag gravitációs kötelékkel kapcsolódik egymáshoz, és van egy harmadik társuk is, amely lyukat vágott a porfelhőkbe. A megfigyelés eredményéről az Astrophysical Journal című tudományos lapban számoltak be a kutatók.
A legtöbb Wolf–Rayet-csillag két-tíz éven belüli idővel kering egymás körül, a leghosszabb feljegyzett keringési idő pedig 30 év volt. A most megfigyelt csillagok azonban a James Webb adatai alapján 190 évente kerülik meg egymást. Az kutatók azt is meg tudták állapítani, milyen gyorsan tágulnak a porgyűrűk.
https://www.youtube.com/watch?v=fITdexBNfkQ
Minden egyes keringés során a két csillag 25 éven át marad közel egymáshoz, ami létrehozza a táguló porhéjakat. Ahogy a csillagok közelednek és elhaladnak egymás mellett, csillagszeleik összeütköznek és keverednek, így negyed évszázadon át hoznak létre porspirálokat.
A két csillag 2000-3000 kilométer/másodperc sebességgel bocsát ki port, miközben a kozmoszon keresztül száguld. A tudósok becslése szerint a két csillag tömege 10-20-szorosa a Napénak, míg a harmadik társuk, a szuperóriás 40-50-szer nehezebb a csillagunknál.
A két hatalmas csillag a pusztulás útján halad, és végül szupernóvaként fognak felrobbanni. Lehetséges, hogy valamelyikük gammakitörést is produkál, mielőtt fekete lyukká válna.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
