Mintegy 60 000 éves nyílméreg nyomait találták meg azokon a kvarcból készült nyílhegyeken, amelyeket a dél-afrikai KwaZulu-Natalban található Umhlatuzana sziklamenedékben fedeztek fel. Ez a legrégebbi közvetlen bizonyíték arra, hogy az ember őse nyílmérget használt a vadak elejtéséhez.
A dél-afrikai és svéd kutatók a vizsgálat során arra jutottak, hogy az anyag a Boophone disticha, vagyis a boszorkányvirág nevű mérgező hagymás növényből származik. A megállapítás azt mutatja, hogy az ember már 60 ezer évvel ezelőtt is ismerte a mérget, valamint annak hatását – emeli ki az Interesting Engineering. Az erről szóló tanulmány a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg.
Marlize Lombard, a Johannesburgi Egyetem kutatója szerint ez a legrégebbi közvetlen bizonyíték arra, hogy az emberek nyílmérget használtak. A vizsgálat azt mutatja, hogy a dél-afrikai ősök nemcsak sokkal korábban találták fel az íjat és a nyilat, mint azt eddig gondolták, hanem azt is megértették, hogyan használhatják a természet kémiáját a vadászat hatékonyságának növelésére.
A további kémiai elemzéssel két specifikus alkaloidot azonosítottak a szakemberek: a bufandrine-t és az epibufanizint.
Marlize Lombard
Az alkaloidok a nitrogéntartalmú molekulák kategóriáját jelentik, amelyek az egész természetben megtalálhatók. Míg a növények elsősorban a ragadozók elriasztására termelik őket, ezek az erős anyagok bizonyos gombákban és néhány békafajban is megtalálhatók.
Ezek az anyagok nemcsak erősek, hanem stabilak is, amit jól mutat az is, hogy 60 ezer éven át fennmaradtak a nyílhegyek végén.
Ami azonban az egész felfedezésben különleges, az az emberi tudás folytonossága. A kutatók összehasonlították az eredményeket a svéd múzeumokban tárolt 250 éves nyilakkal, a kémiai ujjlenyomat pedig szinte teljesen azonos volt.
A méreg vadászatban történt használata a kognitív képességek meglétére is utal. A méreg hatásának órák vagy napok alatt bekövetkező következményének megértése az ok-okozati összefüggések megértését igényli. A vadásznak ismernie kell a növényt, tudnia kell használni a mérget a nyílhegyen, és azt is ismernie kell, hogy egy apró karcolás végül végezni fog az állattal.
A vadászati tervezésnek ez a szintje a modern emberre jellemző. A mostani felfedezés ugyanakkor azt mutatja, hogy bár az ősök eszközei kőből voltak, az értelmi képességük hasonlított a mai emberére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
