Úttörő fejlesztést mutattak be a Cambridge-i Egyetem kutatói: egy olyan nyakpántot, amely segít újra megszólalni azoknak a betegeknek, akik egy stroke miatt elvesztették a beszédkészségüket. A kényelmes és mosható Revoice nevű készülék működését a mesterséges intelligencia segíti – írja az Interesting Engineering.
A dizartriában – a központi vagy a perifériás idegrendszer sérülése következtében kialakult beszédzavarban – szenvedő betegk számára készített eszköz két AI-komponenst használ, amelyek együttesen dolgozzák fel a beérkező jeleket.
Míg az egyik a torok rezgéseiből rekonstruálja a némán kimondott szavak töredékeit, a másik érzelmi és kontextuális jeleket, például a napszakot vagy az időjárási viszonyokat értelmezve bővíti a rövid kifejezéseket teljes mondattá.
A kutatók szerint a rendszer lehetővé teszi a természetesnek és folyékonynak hangzó beszédet, ahelyett, hogy gépiesnek vagy túlságosan leegyszerűsítettnek tűnne.
Luigi Occhipinti, a szerkezetet fejlesztő mérnök csapatával együtt öt, dizartriában szenvedő stroke-beteget vont be a projektbe. Kiderült, a tesztek során készülék mindössze 4,2 százalékos szóhibaarányt és 2,9 százalékos mondathibaarányt ért el.
University of Cambridge
A szakember szerint a stroke utáni dizartria rendkívül frusztráló lehet, mivel a betegek pontosan tudják, hogy mit akarnak mondani, de az agyuk és a torkuk közötti jelet a stroke megzavarta. Ez az állapot nemcsak a betegeket, de a gondozókat és a családtagokat is negatívan érinti értelmileg, a felépülés pedig akár évekbe is telhet.
Occhipinti szerint a Revoice fejlesztésénél elsődleges szempont volt a praktikum mind a viselhetőség, mind a tisztántarthatóság szempontjából. Emellett olyan energiatakarékos nyelvi modellt használ, ami minimális energiát igényel a működése során, így nincs szükség sem egy külső eszközre, sem pedig az állandó energiaellátásra.
A szakember úgy véli, a stroke utáni rehabilitáción kívül a technológiamás neurológiai betegségben szenvedők, például a Parkinson-kórosok számára is hasznos lehet.
Az eszközről a Nature Communications című tudományos lapban jelent meg publikáció.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
