Megcsinálták, működik: a kipufogógázokból állítanak elő repülőgép-üzemanyagot
Új módszert dolgoztak ki az ausztrál kutatók, a repülőgép-üzemanyagok alapvető alkotóelemeit lehet vele előállítani. A kibocsátásokból.
Dél-koreai mérnökök egy olyan új elektródát fejlesztettek ki, amely képes hatékonyan megkötni a kibocsátott üvegházhatású gázokban található szén-dioxidot, majd közvetlenül hangyasavvá alakítja azt. A tesztek alapján a megoldás valós körülmények között is működik, ami lehetőséget az ipari léptékű felhasználásra is – számolt be róla az Interesting Engineering.
A civil eszközökből és az ipari létesítményekből származó szén-dioxid jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez és a globális felmelegedéshez. A meglévő szén-dioxid-leválasztási és -átalakítási technológiák alkalmazása jellemzően különálló lépéseket igényel, az anyagot pedig sűríteni kell, mielőtt eltárolnák vagy más anyagokká alakítanák át azt.
A dél-koreai kutatók azonban úgy vélik, a leválasztást és az átalakítást nem kell külön lépésként kezelni. Ehelyett ha mindkét lépést egyetlen elektródába integrálják, az egyszerűbbé teszi a gáz hasznosítását. Hogy ez megtörténhessen, egy újfajta elektródát fejlesztettek ki a Koreai Nemzeti Kutatási Alapítvány segítségével. Az eredményeket az ACS Energy Letters című tudományos folyóiratban publikálták.
Az elektróda három rétegből: egy szén-dioxidot elnyelő anyagból, egy gázáteresztő szénpapír lapból, valamint egy ón-dioxid katalitikus rétegből áll. Ez a konfiguráció lehetővé teszi, hogy a gáz áthaladjon az elektródán, amely megköti a szén-dioxidot, majd egyúttal hangyasavvá alakítja azt.
A hangyasavat az ipar számos területén fel lehet használni, például az üzemanyagcellák előállítására is. A kibocsátás során történő közvetlen előállítása praktikusabbá és költséghatékonyabbá teheti a szén-dioxid-leválasztás technológiáját, csökkentve a komplex és energiaigényes lépéseket.
A tesztek során az elektróda felülmúlta a meglévő technológiákat. Tiszta szén-dioxidnak kitéve körülbelül 40 százalékkal nagyobb hatékonyságot mutatott, mint a hagyományos megoldások. Amikor a valós környezetet szimulálták – ahol a füstgáz 15 százalék szén-dioxidot, 8 százalék oxigént és 77 százalék nitrogént tartalmaz– , a rendszer továbbra is jelentős mennyiségű hangyasavat termelt.
A szakemberek szerint a megoldás később más üvegházhatású gázok, például a metán leválasztására és megkötésére is használható lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
