Az Uránusz a Naprendszer egyik legkülönlegesebb bolygója. A tengelyferdesége a 90°-hoz nagyon közeli, ezért gyakorlatilag az „oldalán fekve” forog. Ezt a tulajdonságát a feltételezések szerint egy ősi, bolygó méretű objektummal való ütközés alakította ki.
A mágneses mezeje is nagyon furcsa: majdnem 60 fokkal van megdöntve a forgástengelyétől, nem halad át a középponton, hanem körülbelül a sugár egyharmadával eltér, és valószínűleg sós víz hozta létre, nem pedig egy fémes mag. Ez azonban nem akadályozza meg a bolygót abban, hogy sarki fény jelenjen meg a pólusainál. A James Webb űrteleszkóp most alaposabban megvizsgálta az égitestet, ami érdekes ereményeket hozott.
Az Uránusz forgása, mágneses pólusai és azok elhelyezkedése.
Wikipédia / Ruslik0 - Közkincs
Az infravörös tartományú megfigyeléssel a bolygó légkörében lévő ionok hőmérsékletét és sűrűségét mérték a brit Northumbria Egyetm kutatói. A szakemberek arra jutottak, hogy a sűrűség az uránuszi felhők felett körülbelül 1000 kilométerrel a legmagasabb, míg a hőmérséklet 3-4000 kilométeren tetőzik.
Az adatok azt mutatják, hogy a bolygó felső légkörében összetett változások mennek végbe, és ezek nagy része ferde mágneses mezőhöz kötődik – olvasható a Geophysical Research Letters című tudományos lapban megjelent tanulmányban.
https://www.youtube.com/watch?v=3jsn1829OPw
A vizsgálat két fontos megállapítást tett: egyfelől, hogy a sarki fény a mágneses pólusok körül két sávban helyezkedik el, a két sáv közötti rés pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy a bolygó mágneses erővonalainak van egy átmenete. Valami hasonlót figyeltek meg a Jupiter körül is, így bár a belső mechanizmusok eltérőek lehetnek, a mágneses mezők hasonló hatásokat okozhatnak.
A másik érdekes felfedezés a légkör lehűlésével kapcsolatos. A James Webb megfigyeléseit a Voyager-2, valamint más űrszondák és földi teleszkópok méréseivel kombinálva egyértelmű, hogy az Uránusz légkörének hőmérséklete az elmúlt évtizedekben csökkent. A mérések arra utalnak, hogy 150 Celsius-fokkal hidegebb, mint az 1990-es években.
A jövőben további megfigyelésekkel vizsgálhatják az Uránuszt, hogy kiderítsék, pontosan meddig tart majd ez a folyamat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
