Különös terepet tanulmányozott a Marson a NASA Curiosity nevű rovere. Az űrből nézve ez a geológiai képződmény úgy néz ki, mint egy pókháló, amely átszövi a Sharp-hegy körüli területet. A marsjáró évek óta kutatja a hegyet, az elmúlt hat hónapban pedig ezt a régiót járta be. A kutatóknak pedig jó okuk volt rá, hogy odaküldjék az egységet.
Bár pókot – szerencsére – nem talált a Mars-járó, a geológiai képződmény fontos részleteket árul el a tudósoknak arról, hogy milyen volt a bolygó egykori vízállása.
Bár a Földön is van hasonló képződmény, azok alig nagyobbak néhány centiméternél, és barlangokban, valamint száraz, homokos környezetben találhatók. A Marson ehhez képest a felszínt borítja a „pókháló”, ráadásul a kialakult hátságok 1-2 méter magasak is lehetnek.
A tudósok úgy vélik, hogy a talajvíz lehet a felelős a kialakulásukért: a víz a kőzetek repedésein keresztül elfolyt, ásványokat hagyott maga után, amelyek pedig megerősítették a területet, végül pedig kialakultak a hátságok.
Pókhálók a Curiosity szemszögéből.
NASA / JPL-Caltech / MSSS
Tina Seeger, a houstoni Rice Egyetem tudósa szerint az, hogy a hegyen ilyen magasan alakultak ki a hátságok arra utal, a talajvíz szintjének nagyon magasan kellett lennie. Ennek következtében az élet kialakulásához szükséges víz sokkal tovább állhatott rendelkezésre, mint azt eddig gondolták – számolt be róla az IFLScience.
A víz tartós jelenléte mindenképpen jó hír a lakhatóság szempontjából, ám ez nem jelenti azt, hogy a Marson élet is volt. Mégis, egy nedvesebb világ, amely sokáig nedves maradt, jobb környezet lehet az élet számára, mint egy olyan hely, ahol a víz gyorsan eltűnt, vagy ahol csak rövid időközönként állt rendelkezésre a folyadék.
A Mars körül keringő űrszonda képei alapján sötét vonalak húzódnak a gerincek felszínén. A Curiosity megerősítette, hogy ezek repedések, megerősítve a feltételezést, hogy miként is alakulhatott ki a képződmény. A rover a gerincek falai mentén csomós képződményeket is talált, amelyek a mélyedésekben láthatók. Ez nem az első alkalom, hogy ilyesmit talált a rover, de az továbbra is rejtély, hogy miként jöhetett létre. Ennek kiderítése egy fontos jövőbeni feladat.
NASA / JPL-Caltech / MSSS
A kutatók szerint egyébként nem volt könnyű a Mars-járóval feltérképezni a területet, mivel a mélyedések némelyike elég nagy ahhoz, hogy csapdába ejtse a Curiosityt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
