Nemrég kiderült, hogy bár Donald Trump összerúgta a port az Anthropic nevű, mesterséges intelligenciát fejlesztő céggel, és bejelentette, hogy minden kapcsolatot megszakít vele a kormányzat, az amerikai hadsereg a vállalat Claude nevű modelljét használta az Irán elleni támadások előkészítéséhez.
Erre azért lehetett szükség, mert a technológia „lerövidíti a gyilkos láncot” – azaz a célpont azonosításának folyamatát a csapás megindításáig. Ennek eredményeként csak az első 12 órában közel 900 csapást mértek iráni célpontokra, amelyek során izraeli rakéták megölték Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Khamenei ajatollahot.
A témával foglalkozó tudósok szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásának komoly következményei lehetnek. A kutatók arra figyelmeztetnek: a mesterséges intelligencia olyannyira lerövidíti a komplex csapásokhoz szükséges tervezési időt, hogy az emberi katonai és jogi szakértők végül csupán gumibélyegzővel látják el az automatizált csapásterveket.
A San Franciscó-i székhelyű Anthropic még 2024-ben vezette be a Claude nevű modelljét az Egyesült Államok Hadügyminisztériumában és más nemzetbiztonsági szerveknél a háborús tervezés felgyorsítása érdekében. A Claude ennek köszönhetően a Palantir nevű haditechnológiai cég által a Pentagonnal közösen kifejlesztett rendszer részévé vált, amelynek célja „drámai módon javítani a hírszerzési elemzéseket és segíteni a tisztviselőket a döntéshozatali folyamataikban”.
https://hvg.hu/tudomany/20260302_iran-egyesult-allamok-bombazas-mesterseges-intelligencia-anthropic-claude
„Az AI ajánlásokat tesz a célpontokra vonatkozóan, ami bizonyos szempontból még a gondolkodásnál is gyorsabb folyamatot jelent” – magyarázta a helyzetet a The Guardiannak Craig Jones, a Newcastle-i Egyetem tudósa.
A szakember szerint mindez azt eredményezni, hogy a támadó végrehajtja a csapásokat, miközben lerombolja a rezsim azon képességét, hogy felhasználja a ballisztikus rakétáit. Ez a történelem eddigi háborúiban napokig vagy hetekig is eltarthatott volna. „Most minden egyszerre történik” – nyilatkozta Jones.
A legújabb AI-rendszerek gyorsan elemzik a potenciális célpontokkal kapcsolatos óriási mennyiségű – drónfelvételekből, lehallgatásokból és megfigyelésekből származó – információt. A Palantir rendszere gépi tanulást használ a célpontok azonosítására és rangsorolására, ehhez pedig fegyvereket is ajánl, a folyamat során pedig figyelembe veszi a rendelkezésre álló arzenált, valamint azt is, hogy korábban a hasonló célpontok ellen milyen teljesítményt nyújtott a fegyverzet. Mindezek mellett automatizált érvelést is használ a csapás jogi indokainak értékeléséhez.
„Ez a katonai stratégia és a katonai technológia következő korszaka” – mondta David Leslie, a londoni Queen Mary Egyetem tudósa. A szakember arra figyelmeztet, hogy az AI-ra való támaszkodás „kognitív tehermentesítéshez” vezethet. Azok az emberek, akik egy csapásról döntenek, lerázhatják magukról a következmények terhét, mivel a támadás megindoklása nem tőlük, hanem a géptől származik.
Mint ismert, február 28-án 165 ember, köztük sok gyerek meghalt, miután találat ért egy leányiskolát, ami egy katonai laktanya közelében volt. Az ENSZ „a humanitárius jog súlyos megsértésének” nevezte az esetet, az amerikai hadsereg pedig közölte, hogy vizsgálja a jelentéseket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
