Amikor az ember a dinoszauruszokra gondol, jó eséllyel valami óriási élőlény jut elsőként eszébe – például a Tirannoszaurusz rex, a brontoszaurusz vagy épp a triceratopsz. Pedig léteztek egészen apró fajok is, mint például az alnashetri, amely egyedei rovarokkal táplálkoztak, és könnyebben voltak, mint egy ma élő sündisznó.
Mérete azonban nem teszi kevésbé fontossá ezt az ősállatot. A kutatók még 2014-ben találtak egy nagyjából 90 millió éves fosszíliát, ami egy alnashetrié volt, és ami meglepően jó állapotban maradt fenn, ez pedig lehetővé tette, hogy összerakják a szakemberek a faj történetét – írja az IFLScience a Nature-ben közölt tanulmány alapján.
Peter Makovicky, a tanulmány vezető szerzője és a Minnesotai Egyetem tudósa szerint a maradvány lehetővé teszi, hogy pontosan azonosítsák a kevésbé ismert leleteket, és feltérképezzék az evolúciós átmeneteket az anatómiában és a testméretben.
A fosszília egy igen furcsa dinoszaurusz képét mutatta meg. Az alnashetrinek hosszú karjai voltak, amelyek egyetlen nagy, hüvelykujjhoz hasonló ollóban végződtek. Szája apró fogakkal volt tele, bár nem olyan aprókkal, mint amire a kutatók számítottak.
Peter Makovicky, University of Minnesota
A mikroszkópos elemzés azt is megerősítette, hogy a megtalált maradvány egy felnőtt, legalább négyéves állaté volt, ami ennek ellenére kevesebb mint 900 grammot nyomott. Ez nagyjából megegyezik egy kisebb csirke súlyával, ami egyébként duplán jó hasonlat: az alnashetrihez tartozó egyik csoport példányai annyira madárszerűek voltak, hogy az első leletek közül néhányat kezdetben madarak maradványaival keverték össze.
Az alnashetri maradványa azt is megmutatta, hogy valószínűleg fordítva kell gondolkodni a dinoszauruszok fejlődéséről: nem az étrendjük miatt lettek kicsik, hanem épp azért alakulhatott át az étrendjük, mert már eleve kicsik voltak.
A kutatók arra is rájöttek, hogy a faj tagjai valószínűleg több kontinensen is jelen voltak, mert még azelőtt elterjedtek, hogy a szárazföldek jobban eltávolodtak volna egymástól.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
