Kevés annál bosszantóbb van, mint amikor egy régóta tervezett utazást – nyaralást – elront egy hasmenés. Jelen sorok írója is járt már így, azzal a kis szerencsével, hogy a probléma csak a pihenés utolsó napjaiban jelentkezett. Igaz, kellemesnek ez sem nevezhető állapot, főleg, ha az embernek még több ezer kilométert is kell utaznia, hogy hazaérjen.
Az utazók hasmenését baktériumok vagy vírusok (és ritkábban paraziták) okozzák, amelyek étellel és vízzel terjednek – húzza alá Trisha Pasricha, a Harvard Egyetem szakembere a The Washington Postban megjelent cikkében. Ez részben jó hír, hiszen azt is jelenti, hogy a probléma az esetek nagy többségében megelőzhető: az étterem alapos kiválasztása, a megfelelően alapos kézmosás, vagy épp a helyi vízből készült jég fogyasztásának mellőzése mind segíthet elkerülni a kellemetlenséget.
Persze még a legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhat, hogy átcsúcszik a védelmi vonalon egy kórokozó. Ilyenkor jöhet jól a bizmut-szubszalicilát nevű hatóanyagot tartalmazó valamilyen készítmény – írja a szakember a lapban megjelent cikkében.
Maga a hatóanyag több mint egy évszázada létezik. A beszámoló szerint a Mexikóba utazó amerikai diákokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az ilyen készítmények az esetek 65 százalékában védelmet nyújtottak az utazáskor összeszedett hasmenéssel szemben.
https://hvg.hu/360/20250826_irritabilis-bel-szindroma-ibs-hasfajas-gyogymod
A bizmut antibakteriális és antivirális hatású, ugyanakkor az antibiotikumokkal ellentétben nem zavarja meg a bélmikrobiomot. Mellékhatásokat ugyanakkor okozhat, ami például székrekedést, vagy a széklet, esetleg a nyelv fekete elszíneződését jelenti.
A hatóanyag alkalmazásának ugyanakkor a mellékhatásokon kívül is vannak kényelmetlen részei: például az, hogy az anyagnak jelen kell lennie akkor, amikor egy hasmenést okozó kórokozó bekerül a vékonybélbe. Mivel meglehetősen gyorsan ürül, ezért ez folyamatos alkalmazást igényel, beszedni ugyanakkor az adott készítmény betegtájékoztatójában megjelölt, vagy az orvos által megjelölt mennyiségnél többet semmi esetre sem szabad.
Mindezek mellett érdemes még figyelni néhány dologra. Ilyen például az, hogy az ember csak akkor egyen egy étteremben, amikor a helyiek is, így ugyanis nagyobb eséllyel fog az ember frissen készült ételt kapni, nem pedig olyat, amit fél napja melegen tartanak a konyhában.
Szintén jó jel, ha a kihozott étel gőzöl, ebben az esetben ugyanis a magas hőmérséklet miatt a kórokozók jelentős része elpusztulhat. Ha tehát nem elég meleg az étel, érdemes visszaküldeni. Vízből érdemes a palackozottat választani, gyümölcsből pedig olyat fogyasztani, amit az ember maga vág fel, nem pedig salátaként kínálnak neki.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
