Szinte percről percre változik a helyzet a Hormuzi-szorosnál. Miután Izrael, az Egyesült Államok és Irán közötti kéthetes tűzszünetet kötöttek, Izrael figyelmeztetés nélkül bombázni kezdte Libanont, amire szerinte nem vonatkozik a tűzszüneti megállapodás. A következmény: miután két tartályhajó áthaladt a szoroson, Irán újra lezárta azt.
Nem túl nagy meglepetésre az olaj ára ismét emelkedni kezdett a lépésre.
Normál esetben ahhoz, hogy a hajók áthaladhassanak a területen, egyfajta útdíjat kell fizetniük Iránnak. Ennek kapcsán a Bloomberg és a Financial Times arról ír, hogy ezt az összeget Irán már kirptovalutában kéri – utóbbi lap azt is megemlíti, hogy az irániak bitcoinban kérik a kifizetést.
A hajóknak előzetesen jelezniük kell, hogy milyen rakományt szállítanak, amire az iráni hatóságok visszajeleznek, hogy pontosan mennyit kell fizetniük. Az árat állítólag hordónként 1 dollárban szabja meg az ország vezetése. A hajóknak csak nagyon rövid idejük van arra, hogy eleget tegyenek a kifizetésnek.
https://hvg.hu/tudomany/20260408_iran-egyesult-allamok-muholdkep-katonai-bazis-mesterseges-intelligencia
A Bloomberg szerint azért esett az iráni vezetés választása a bitcoinra, mert a stablecoinokkal ellentétben ennek kifizetése nem követhető nyomon, és nem blokkolható a kifizetés. A stablecoinok olyan kriptovaluták, amelyet értékét nem a limitált darabszám adja, hanem az, hogy bármikor a kibocsátó vállalja, hogy a meghatározott árfolyamon bármikor visszaváltja azt. Ilyen stablecoin például a Trump családhoz tartozó USD1.
Irán lépése, hogy a digitális fizetőeszközt is elfogadja, azt jelzi, hogy a kriptovaluták felértékelődhetnek a nemzetközi kereskedelemben, amikor a különböző nemzetállamok közötti bizalom megingott.
A bitcoin árfolyama a tűzszüneti megállapodás hatására rövid idő alatt 68 ezerről 72 ezer dollárra ugrott – írja a Gizmodo.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
