Az első magyar származású orvosi Nobel-díjas Bécsben született magyar apától és csehországi német anyától, apja banktisztviselőként dolgozott a császárvárosban. Anyanyelve a német volt, az nem bizonyos, de valószínű, hogy értett magyarul is. Kiskorában csonttuberkulózis támadta meg, így térdei merevek maradtak, ennek ellenére élete végéig teniszezett, túrázott. 1900-ban szerzett orvosi diplomát, majd különböző német klinikákon folytatott belgyógyászati és pszichiátriai tanulmányokat, 1905-től a Bécsi Egyetem fülészeti klinikáján dolgozott.
A fül a hallás és az egyensúlyérzék szerve. A bonyolult felépítésű belső fülben található a csigának nevezett hallószerv és a félkörös ívjáratok, vagyis az egyensúlyszerv. Ez utóbbi működését addig állatkísérletekben vizsgálták, Bárány volt az, aki emberekre is kidolgozta vizsgálati módszereit. Bárány érdeklődését az keltette fel, hogy azok a páciensek, akiken vizsgálat előtt fülmosást végzett, gyakran elszédültek – de csak akkor, ha a víz túl hideg vagy túl meleg volt. (Ma már tudjuk, hogy a belső fül ívjárataiban 37 fokos nyirokfolyadék kering, s ha a hőmérséklet változik, ez más és más ívjáratba vándorol, ami szédülést okoz.) Azt is felismerte, hogy a belső fül vesztibuláris apparátusának zavarai kóros körülmények között olyan kísérő tünetekkel járnak, mint a szemgolyók valamely irányú oda-vissza csapó mozgása (nystagmus).
A jelenség egy élettani reflexmechanizmusnak, a Bárány-féle kalorikus reakciónak felel meg, hiánya vagy kóros volta az egyensúlyrendszer zavarát is jelezheti. E reflex vizsgálata a Bárány-féle félremutatási kísérletekkel alkalmasnak bizonyult a kisagyvelő mint a mozgási műveletek központja daganatos vagy tályogos gócainak kimutatására is. Bárány vizsgálati módszereit Az ívjárat-apparátus élettana és kórtana emberben című művében foglalta össze.
Bárány az első világháború kitörésekor már ismert tudós, egyetemi magántanár volt. Testi fogyatékossága dacára önként jelentkezett katonai szolgálatra, amiben az a remény is vezette, hogy a gyakorlatban próbálhatja ki az agysérülések kezelésére kidolgozott sebészi módszerét. Hadikórházi osztályvezető orvosként szolgált, amikor 1914 végén a galíciai Przemysl ostroma után orosz hadifogságba került, de a közép-ázsiai, türkmenisztáni fogolytáborban különleges elbánásban részesült, folytathatta elméleti kutatásait.
1914-ben „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkásságáért” neki ítélték a fiziológiai avagy orvostudományi Nobel-díjat, de erről csak a következő évben, a hadifogságban értesült. 1916-ban a semleges Svédország és a Vöröskereszt közbenjárására kiszabadult, és szeptemberben megtarthatta a díj átvételekor szokásos előadását. Hazatérve a Bécsi Egyetem nem tartott igényt szolgálataira, kollégái plágiummal és etikai vétségekkel vádolták meg. Összekülönbözött Sigmund Freuddal is, akit pedig a Nobel-díj átvétele után azonnal felterjesztett a kitüntetésre, jóllehet a pszichoanalízis atyja „abnormális” viselkedése miatt nem fogadta el a fiatal Bárányt tanítványának, és „szomorúsággal” kommentálta, amikor az megkapta a Nobel-díjat.
Bárány végül az Uppsalai Egyetem meghívását elfogadva Svédországba költözött. Új hazájában humanistaként is nagy tiszteletet vívott ki, az idült homloküreg-gyulladás gyógyítására javasolt eljárásáért elnyerte a Svéd Orvostársaság jubileumi érmét. Az általa konstruált kéttengelyű, forgatható Bárány-széket ma is használják pilóták és űrhajósok kiképzésére, tengeribetegség (kinetózis) kezelésére. Élete végén szélütés érte és részlegesen megbénult, de így is tovább dolgozott 1936. április 8-án, nem sokkal 60. születésnapja előtt bekövetkezett haláláig.
Bárány főként elméleti ember volt, olykor túlságosan is, és a kísérleti eredmények ellenére ragaszkodott teóriáihoz. Ezeket az álmatlanságban szenvedő tudós éjszaka dolgozta ki, sokszor hajnalig spekulált ágyában fekve. Tudományos közleményeit sok kritika érte, többször keveredett elsőbbségi vitába is, de ezek rendre az ő javára dőltek el. Életéről 2014-ben készült dokumentumfilm A Nobel-díjas hadifogoly címmel, nevét viseli a HUN-REN 40 év alatti fiatal kutatóit elismerő díja, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki tiszteletére.
https://www.youtube.com/watch?v=Fx4yPOvaqsM
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
