Már a depresszió is komoly gond, de még nagyobb bajt jelezhet előre
Dán kutatók 125 918 ember egészségügyi adatit nézték át, és kiderült, a Parkinson-kór és a Lewy-testes demencia kialakulása kapcsán is érdemes lehet a depresszióra figyelni.
A sokféle tünet miatt nem egyszerű felállítani a depresszió diagnózisát, egy újfajta vérvizsgálat azonban sokkal könnyebbé teheti a jövőben.
A WHO adatai szerint a felnőttek közel hat százalékát érinti a depresszió, melynek diagnosztizálása nem egyszerű: a tünetek változatosak, és a diagnózis felállítása még mindig nagyban függ a betegek saját beszámolóitól.
Egy új kutatás eredményei most változást hozhatnak ebben, és elég lehet a diagnózishoz egy vérvizsgálat is. A módszer egy olyan tanulmányon alapszik – emeli ki a Science Alert –, amelynek alanyai többségében HIV-fertőzött nők voltak. Ez egy olyan csoport, melynek tagjait a depresszió különösen súlyosan érinti.
A különböző amerikai intézmények szakembereiből álló kutatócsoport 261 HIV-fertőzött, és 179 nem fertőzött nő vérmintáit vette górcső alá. Kérdőívekkel arról is adatokat gyűjtöttek, hogy a közelmúltban jelentkeztek-e náluk depresszióra utaló tünetek.
A vérben lévő biomarkerek, valamint az önbevalláson alapuló depressziós tünetek összevetésekor egyetlen, statisztikailag is szignifikáns összefüggés volt látható: a monocitáknak nevezett immunsejtek biológiai öregedése, valamint a depresszió nem szomatikus (tehát nem fizikai) tüneteinek megjelenése közötti kapcsolat.
Ez a szakemberek szerint azért „különösen érdekes”, mert a HIV-fertőzötteknél gyakran jelentkeznek olyan fizikai tünetek, mint a fáradtság, amelyet inkább tekintenek krónikus betegségnek, mint a depresszió tünetének.
A mostani felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy kiderült: ezek a mutatók a hangulati és kognitív tünetekkel, és nem a testi tünetekkel állnak kapcsolatban.
Dán kutatók 125 918 ember egészségügyi adatit nézték át, és kiderült, a Parkinson-kór és a Lewy-testes demencia kialakulása kapcsán is érdemes lehet a depresszióra figyelni.
Mint a Science Alert megjegyzi, a monocita-elemzés egy viszonylag új, „epigenetikai óra”-módszer, ami a biológiai életkort veti össze a tényleges korral. A módszer neve MonoDNAmAge, és a monociták DNS-ében találgató metilációs jelöléseket vizsgálja annak megállapítására, hogy milyen gyakran öregszik valaki.
Az új megközelítésből ugyanakkor nem lesz egy csapásra használható, a depressziót kimutató vérvizsgálat. Az eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a jövőben ez is egy életképes módszer lehet a depresszió diagnosztizálására.
A kutatók a The Journals of Gerontology, Series A: Biological Sciences and Medical Sciences című tudományos folyóiratban publikálták a megállapításaikat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Elemzőket kérdeztünk arról, milyenek az esélyek, hogy hosszabb távon is visszafogott maradjon az áremelkedés.