Bár az elhízás ma már láthatóan globális, civilizációs szintű egészségügyi probléma, egy friss kutatás szerint sokan továbbra is elsősorban egyéni felelősségként vagy személyes kudarcként tekintenek rá, ami erősítheti a témával kapcsolatos társadalmi megbélyegzést – ráadásul csupán az érintettek alig több mint harmada fordul orvoshoz segítségért.
„Lakosságarányosan hazánkban halnak meg legtöbben rákban, ehhez pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az elhízás növekvő előfordulása is érdemben hozzájárul” – hívta fel a figyelmet Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.
Világbaj
A World Obesity Atlas 2025 adatai szerint Európa a túlsúly és az elhízás szempontjából a világ egyik legérintettebb régiója. Ugyanakkor a legnagyobb krízis továbbra is az amerikai kontinensen figyelhető meg, ahol 2030-ra a felnőtt lakosság megdöbbentő aránya, mintegy 73 százaléka él majd 25 feletti BMI-értékkel, vagyis túlsúllyal. Ázsiában főként Kína és India küzd az elhízás problémájával, viszont Afrikában várható a leggyorsabb növekedés: egyes régiókban akár 250%-os emelkedést jósolnak 2050-re, elsősorban az városiasodás és a gyorsan zajló életmódbeli változások következtében.
Az obezitás semmiképpen sem tekinthető csupán esztétikai vagy életmódbeli kihívásnak, sokkal inkább egy krónikus, progresszív betegségnek, amely számos egészségügyi kockázattal hozható összefüggésbe. Bizonyítottan növeli a krónikus vesebetegség és legalább 13 különböző daganattípus kialakulásának esélyét, illetve súlyosan érinti a szív- és érrendszert, hozzájárul például a magas vérnyomás és a szívelégtelenség megjelenéséhez is.
Különösen szoros kapcsolat figyelhető meg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között, ráadásul az érintett betegek ellátása mindkét esetben több szakterület összehangolt együttműködését igényli. Éppen ezért kiemelten fontos a korai diagnózis felállítása, a megfelelő terápiás döntések meghozatala, valamint az innovatív kezelési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása. A modern egészségpolitikai törekvések is egyre inkább az integrált, betegközpontú ellátási modellek irányába mutatnak, és erre hazánkban is mind nagyobb igény mutatkozik.
Aggasztó továbbá, hogy a gyermekkori elhízás előfordulása is drámai ütemben növekszik, ami hosszú távon tovább emelheti a krónikus betegségek előfordulását Európában és Magyarországon egyaránt.
Az európai szakmai ajánlások is egyre hangsúlyosabban sürgetik a kardiovaszkuláris és az anyagcserével összefüggő kockázatok korai felismerését: az EU Safe Hearts Plan például kiemeli a rendszeres szűrések, valamint a BMI és a derékkörfogat rendszeres ellenőrzésének jelentőségét a megelőzés és a személyre szabott betegellátás szempontjából. Merkely Béla bízik abban, hogy egy már elkészült, több mint húsz hazai szaktekintély által kidolgozott, konkrét cselekvési tervet is tartalmazó stratégia mielőbb érdemi előrelépést hozhat a hazai kardiovaszkuláris ellátás fejlesztésében.
A szakértők szerint az elhízásjárvány visszaszorításához nem elegendő az egyéni felelősség hangsúlyozása: elengedhetetlen a megelőzésre és az egészségnevelésre épülő szemlélet is, ha lehet, minél fiatalabb korban.
Kiemelten fontos, hogy az érintettek már a betegség korai szakaszában orvoshoz forduljanak, hiszen az elhízás kezelése a szakmai ajánlások szerint komplex megközelítést igényel. Az időben megkezdett, háziorvossal vagy – szükség esetén – szakorvossal egyeztetett ellátás kulcsszerepet játszik a hatékony kezelésben. A személyre szabott életmódváltás és viselkedésterápia mellett szükség esetén gyógyszeres kezelés vagy műtéti beavatkozás is szóba kerülhet megfelelő orvosi tájékoztatás és utánkövetés mellett.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
