Aki kicsit is figyelt az iskolában fizikaórán, az tudhatja, hogy a fénynek nagyjából nyolc percbe telik, mire eljut a Naptól a Földig. Azt azonban valószínűleg csak nagyon kevesen, hogy az a fény, amit jelen pillanatban is lát az ember – feltéve persze, hogy nem sötétedés után, pirkadat előtt olvassa ezt a cikket – nem most keletkezett.
Képzelje el, hogy egy házibuliban van. Szeretne elindulni hazafelé, de a szoba zsúfolásig van emberrel, és amint elindul, minden lépésnél odaáll valaki, hogy kezet fogjon, beszélgessen egy kicsit vagy megölelje. Emiatt a néhány másodperces távozás helyett akár órákba telik, mire eljut a kijáratig.
Nagyjából ez történik a Nap belsejében is – a különbség csak annyi, hogy ott nincs senki, aki egyszer csak jó ötletnek gondolná betenni a Nélküledet.
A fénynek a Nap magjától a felszínéig nagyjából 695 ezer kilométert kell megtennie, az út során pedig le kell győznie az őt érő erőhatásokat. Ez ebben a környezetben annyira komoly kihívás, hogy a fény végeredményként mintegy 170 ezer évig utazik a felszín felé, hogy aztán az említett nyolc perc alatt elérjen a Földre.
https://hvg.hu/tudomany/20260624_nap-voros-oriascsillag-fold-sorsa
A témával még 1992-ben foglalkoztak a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem tudósai, Romas Mitalas és Kenneth R. Sills asztrofizikusok, a témát pedig most a Science Alert vette elő. A kutatók úgy vélték, téves az a feltételezés, hogy a fény (foton) egyenes vonalú mozgással jut ki a Nap belsejéből. Ha ez így lenne, akkor körülbelül 2,3 másodperc alatt érné el a felszínt. Ehelyett a kutatók úgy vélték, a fény valójában véletlenszerűen bolyong a Napban.
A Nap belsejében található sűrű plazmában a gamma-foton csak rövid távolságot tud megtenni, mielőtt kölcsönhatásba lépne egy töltött részecskével. Elnyelődhet és újra kibocsátódhat, vagy egy új, véletlenszerű irányba indulhat el.
A tudósok korábban úgy vélték, hogy egy lépéshossz – vagyis az a távolság, amit a foton két erőhatás között megtesz – 0,5–1 centiméteres lehet. Ez egy becslés, ami alapján úgy számolták, a fény 3000 és 30 000 év közötti idő alatt jut ki a Napból.
Mitalas és Sills szerint azonban ez a meghatározás pontatlan, mivel nem veszi figyelembe a Nap különböző rétegeinek eltérő sűrűségét. Amikor a kutatók ezek alapján újraszámolták a lépéshosszt, kiderült, hogy az a Nap sugarának több mint 50 százalékánál kevesebb mint 0,1 centiméter lesz. Ez az, ami végül elvezetett a 170 ezer éves időtartamhoz.
Ezek alapján a fény, ami jelenleg éri a Földet, jó eséllyel még azelőtt indult útnak, hogy a legutolsó jégkorszak megkezdődött volna.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
