Phantom Twist (fantomcsavar) névre keresztelték el a Northwestern Egyetem mérnökei azt a „láthatatlanná váló” drónt, amely álcázás vagy átlátszó panelek nélkül tűnik el. A trükkje az, hogy másodpercenként akár 25-ször is megfordul, ami meghaladja azt a sebességet, amellyel az emberi szem képes éles részleteket feldolgozni. Valódi láthatatlanság helyett így a drón halvány, szellemszerű elmosódássá válik, beleolvad a mögötte lévő környezetbe.
„A drónok elrejtésére irányuló legtöbb kísérlet arra összpontosít, hogy a környezetükre hasonlítsanak, viszont az állandó mozgás által okozott alacsony láthatóság ötletét kevesen vizsgálták” – mondja Michael Rubenstein docens, aki a kutatást vezette. Rubensteinék azt vizsgálták, hogy vajon tervezhetnénk-e a drónt az emberek mozgásérzékelése szerint. Míg a drónok elrejtésére tett legtöbb kísérlet a kinézetük megváltoztatására összpontosít, a Northwestern mérnökei tehát azt változtatták meg, ahogyan az emberek – és sok állat – látják őket.
Egy hagyományos drón propellerei nagyon gyorsan forognak (ezek elmosódnak), azonban a drón teste nem forog, ezért jól látható. A Phantom Twisten viszont csak egyetlen propeller van, amelyik az egyik irányba forog, ám a reakciónyomaték miatt a dróntest is gyorsan forog az ellenkező irányba, másodpercenként körülbelül 25 fordulattal. Ennek az az eredménye, hogy nincs rajta olyan rész, amely huzamosabb ideig ugyanott maradna, ezért az emberi agy nem képes élesen felismerni az alakját. Ennek az az oka, hogy a szemünk és az agyunk nem pillanatképeket lát, hanem nagyon rövid idő alatt gyűjti össze a fényt. Ha valami ezalatt túl sok helyen jár, akkor az információ „átlagolódik", és az objektum csak halvány foltként jelenik meg.
A drón megtervezéséhez a Northwestern csapata először egy számítási modellt használt, hogy nagyjából 20 ezer drónkonfigurációt generáljon, amelyek képesek stabil repülésre. Ezután mesterséges intelligenciát és optimalizáló algoritmusokat használtak a drónok főbb alkatrészeinek, köztük a motornak, a propellernek, az áramköri lapnak, az ellensúlynak és az akkumulátoroknak az ismételt átrendezésére.
20 ezer drónelrendezést vizsgált át az AI, hogy megtalálja a legjobbat
Northwestern Egyetem
Minden egyes tervet repülés közbeni forgás szimulációjával készítették, majd 100 valós háttérre helyezték, és egy emberi látást utánzó modellel pontozták ezeket. Az 500 legjobb pontszámot elért tervet ismét lefuttatták az optimalizálón, mielőtt elkészült volna a végső verzió. A tanulmány láthatósági mérőszáma szerint a kész drónt körülbelül tízszer nehezebb észrevenni, mint egy hagyományos quadcoptert.
E forgási trükknek persze azért korlátai is vannak, úgyhogy ez a drón nem teljesen láthatatlan. A propeller továbbra is hallható zúgást ad ki, ami akkor is elárulja a repülő eszközt, ha azt a szem nem látja, a tartóhuzalok és rudak pedig részben láthatóak maradnak. Viszont a kutatók szerint a jövőbeli verziók átlátszóbb anyagokra és csendesebb meghajtásra épülhetnek, így a drón még közelebb kerülhet a valódi láthatatlansághoz.
Az ilyen drónoknak fontos szerepük lehet például a fészkelő madarak megfigyelésében, a vizes élőhelyek felmérésében vagy akár elöregedő infrastruktúrák vizsgálatában. A jól látható a drónok gyakran megváltoztatják a természetes viselkedést egyszerűen azért, mert az emberek vagy az állatok észreveszik őket. A zavaró tényezők a vadon élő állatok szétszóródását és az emberek eltérő viselkedését okozhatják. Egy nehezebben látható drón viszont ugyanezeket a feladatokat láthatja el, miközben beleolvad a környezetébe.
https://www.youtube.com/watch?v=1mUgyV3A1O0
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
