Egy átlagos felhasználó csupán néhány különböző merevlemezt használ, és ez messze nem elég ahhoz, hogy tapasztalatból tudja megállapítani, hogy egy adott HDD-gyártó termékei megbízhatóbbak-e egy másikénál. A meghajtók megbízhatóságának kérdése viszont nemcsak az adatbiztonság, hanem az üzemeltetési költségek szempontjából is fontos. Az adatközpontok és a több százezer lemezzel rendelkező felhőalapú tárhelyszolgáltatók számára az éves meghibásodási arány akár egyetlen százalékpontos csökkenése is hatalmas költségmegtakarítást jelent. Ez különösen igaz azért, mert a szerverek fő hardveralkatrészei közül a merevlemezek a legmegbízhatatlanabbak.
Két közgazdász kutató, Christoph Siemroth és Yeomyung Park viszont megalapozottabb választ tudott adni a megbízhatósági kérdésre, miután nem tíz vagy száz, hanem több százezer merevlemezt tettek górcső alá (a 2013 és 2025 közötti időszakból) egy amerikai felhőalapú mentés- és tárhelyszolgáltató, a Backblaze adatbázisából. Választásuk nem volt véletlen: a nagy adattároló és felhőszolgáltató cégek azon kevesek közé tartozhatnak, akik rendelkeznek a gyártók megbízhatósági különbségeinek vizsgálatához szükséges adatokkal, mivel több ezer HDD sorsát figyelhetik meg.
A vizsgálat négy fő HDD-gyártó, a HGST (amit már felvásárolt a WD), a Seagate, a Toshiba és a Western Digital) 443 156 merevlemezét és több mint 1,66 millió meghajtóévet ölelt fel. Mindez lehetővé tette számunkra, hogy nagyon pontos becsléseket adjanak a HDD-k meghibásodási arányáról gyártónként, annak ellenére, hogy az egyes merevlemezek éves meghibásodási valószínűsége alacsony.
Speciális módszerrel, időtartam regressziós modellek segítségével hasonlították össze a különböző gyártók lemezeit, de úgy, hogy azok korát, kapacitását, alaktényezőjét és hőmérsékletét gyakorlatilag állandó értéken tartották. Így arra tudtak válaszolni, hogy mi történne, ha egy HGST, egy WD, egy Seagate és egy Toshiba HDD azonos körülmények között dolgozna. Azt találták, hogy a HGST HDD-k meghibásodási aránya a legalacsonyabb; a referenciaként használt Seagate HDD-k meghibásodási arányának körülbelül 41 százaléka. A WD HDD-k meghibásodási aránya a Seagate HDD-k meghibásodási arányának körülbelül 52 százaléka. A legmagasabb meghibásodási arányt a Toshiba HDD-knél találták: Seagate HDD-k arányának körülbelül 107 százalékát.
A kutatók szerint ezek a gyártói különbségek nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak. A HGST és a Toshiba közötti különbségek a meghibásodási arány több mint kétszeresét jelentik, így a meghajtók cseréjére fordított idő és költség is több mint a kétszeresére nő. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az általuk becsült gyártói különbségek több modellgenerációt felölelő adathalmazon alapulnak, így az adott modelleken túlmutató tartós gyártói különbségeket is tükrözik. Mivel a Backblaze adathalmazban szereplő HDD-knek csak kis részét telepítették több mint 10 évvel ezelőtt, a mostani eredmények a rövid és középtávú meghibásodási arányokat tükrözik.
https://hvg.hu/tudomany/20251220_merevlemezarak-ara-hdd-dragulas-ai-kina
Itt azonban érdemes egy parányi kitérőt tennünk. Mint említettük HGST merevlemezeket ma már nem gyártanak, a Western Digital 2012-ben felvásárolta a Hitachi Global Storage Technologies (HGST) HDD-üzletágát. A Western Digital jelenlegi dokumentációja már „Legacy HGST” meghajtóként hivatkozik rájuk. Éppen ezért a tanulmányban a HGST nem egy mai vásárlási lehetőségként szerepel, hanem mint egy történelmi gyártói kategória, amelynek meghajtói nagyon jól teljesítettek a Backblaze hosszú távú adatbázisában.
Visszatérve a kutatásra: a kutatók arra is bizonyítékokat találtak, hogy a meghajtó kora, a merevlemez pozíciója, hőmérséklete és kapacitása is befolyásolja a megbízhatóságot. Ami a kort illeti: a Toshiba meghajtóknál idősebb korban például erőteljesebben növekedett a meghibásodási arány. A tanulmány alapján 50–100 hónapos korban a Toshiba HDD-k havi meghibásodási rátája 1000 meghajtóra vetítve körülbelül 5–6-ra emelkedett, miközben a többi gyártónál ez az érték jellemzően 2,5 alatt maradt. Ez azért fontos, mert megmutatja, miért félrevezető egyetlen százalékból ítélni. Lehet, hogy egy modell az első három évben kiválóan teljesít, majd öt-hat éves kor körül hirtelen megváltozik a meghibásodási kockázata.
Egy másik érdekes megállapítás volt, hogy a nagyobb kapacitású meghajtók általában megbízhatóbbak. Ennek az a magyarázata, hogy a kapacitás egyben az idő múlásának egyik jelzője is. Egy 4 TB-os és egy 24 TB-os HDD nem ugyanannak a technológiának a két méretváltozata. A nagyobb kapacitású meghajtók általában újabb generációkat képviselnek, amelyeknél közben fejlődött a gyártástechnológia és a mechanika is.
A vizsgált adatbázis valóban óriási, a módszerek sem kétségesek, de vajon levonható-e mindebből olyan következtetés, hogy pontosan milyen HDD-t érdemes venni? Nos, egyáltalán nem, ez a tanulmány ugyanis nem egy vásárlási útmutató, ehelyett egy sokkal alapvetőbb kérdésre ad választ: számít-e egyáltalán a gyártó a merevlemezek megbízhatóságában. Feketén-fehéren kimondja ugyanis, hogy a HDD-választásnál a gyártó valóban számít – és ezt most már nem csak anekdotákból, hanem több százezer valódi meghajtó adataiból is tudhatjuk. Emellett azt is segít megérteni, hogy milyen tényezők (életkor, kapacitás, hőmérséklet, formátum, gyártó) számítanak egy HDD vásárlásakor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
