Egzotikus szerves molekulákat, köztük a metanol különleges, „nehéz” változatát fedezték fel bolygókeletkezési zónákban egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, köztük Kóspál Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa.
A CSFK szerdai közleménye szerint a kutatók a chilei ALMA rádióantenna-rendszer segítségével derítettek új fényt arra, hogyan keletkeznek az űrben azok a szerves molekulák, amelyek a bolygók – és potenciálisan az élet – kialakulásának alapját képezik. Az ALMA COMPASS (Complex Organic Molecules in Protostellar Systems with ALMA) elnevezésű program legújabb eredményei azt mutatják, hogy a még születőben lévő fiatal csillagokat meglepően összetett kémiai kezdőcsomag veszi körül, köztük olyan szerves molekulák, mint a metanol, amelyek később a bolygókat is gazdagíthatják.
A nemzetközi projekt során tizenegy közeli, a Naphoz hasonló fiatal csillagot vizsgáltak meg több mint 100 órányi távcsőidő felhasználásával. Az ALMA 66 antennájának jelét kombinálva a szakemberek képesek voltak kimutatni a szerves molekulák rendkívül halvány rádióujjlenyomatait, és feltérképezni a különböző vegyületek eloszlását a fiatal csillagok körül, a mi Naprendszerünkéhez hasonló léptékeken. Jes Jorgensen, a dániai Niels Bohr Intézet munkatársa, a program vezetője kiemelte: a COMPASS segítségével most először nyílik lehetőség a különböző környezetben és eltérő fejlődési stádiumban lévő protocsillagok szisztematikus összehasonlítására.
https://hvg.hu/tudomany/20261002_extrem-tormelekkorongok-vizsgalata-magyar-kutatok-james-webb-urteleszkop
Az első eredmények fókuszában a metanol áll, amely a legegyszerűbb alkohol, és központi szerepet játszik a nagyobb, összetettebb szerves molekulák felépítésében. A felmérés szerint a metanol-mézer emisszió a vizsgált kistömegű protocsillagok több mint felénél megfigyelhető, vagyis sokkal elterjedtebb a fiatal csillagok körül, mint azt korábban gondolták.
A kutatás másik jelentős mérföldköve, hogy a világűrben most először sikerült kimutatni a metanol teljesen deuterált változatát (CD3OD). Ebben a „nehéz” metanolban a hidrogénatomokat a nehezebb deutériumatomok helyettesítik. A ritka molekulát a Földtől mintegy 1000 fényévnyire, a Perseus-molekulafelhőben található IRAS 4A2 protocsillag körüli zónában azonosították.
„Most kezdünk csak bepillantani ezeknek az adatoknak a gazdagságába” – hangsúlyozza Kóspál Ágnes, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos tanácsadója, a tanulmányok társszerzője. Hozzáfűzi: a megkezdett munka csupán az első lépés, és a további elemzésekkel teljesen új összefüggéseket fognak feltárni a bolygókeletkezés során zajló kémiai fejlődésről.
A megállapítások 7 különböző tudományos publikációban jelentek meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
