Az OpenAI kapcsán általában Sam Altman vezérigazgató neve kerül elő, ám az alapítók között ott volt az az Andrej Karpathy is, aki még 2026 májusában csatlakozott a rivális Anthropic csapatához. A szakember most egy X-re írt bejegyzéssel hívta fel magára a figyelmet, amiben arról értekezik: a világ nagy részének valójában fogalma sincs, mire képes a mesterséges intelligencia.
Saját becslései szerint mintegy 6 milliárd ember alig vagy egyáltalán nem használt még nagy nyelvi modellt (LLM-et), 1–2 milliárdan alkalomszerűen használják a csevegőrobotokat, körülbelül 20 millióan alkalmazzák professzionális szinten a legfejlettebb modelleket – mint amilyet nemrég a Meta is kiadott – matematikai és programozási feladatokra, és csupán nagyjából 5000 embernek van hozzáférése a laboratóriumi környezetben működő csúcsrendszerekhez.
https://x.com/karpathy/status/2109361546505966046
Aaron Levie, a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatást kínáló Box vezérigazgatója szerint ez a fajta tudásbéli szakadék valójában lehetőséget jelent az emberiség számára. „Lehetővé teszi, hogy megértsük, milyen korai szakaszában járunk az AI elterjedésében” – emelte ki válaszában Levie.
A szakember szerint a legtöbben még mindig csupán csevegőrobotként vagy új generációs keresőmotorként tekintenek a mesterséges intelligenciára, miközben alig aknázzák ki a benne rejlő fejlettebb lehetőségeket.
https://x.com/levie/status/2109467575025578330?s=46
A szakember úgy véli, az AI jövője az, hogy az összetett feladatok elvégzését párhuzamosan futó ágensek között osztják majd el a rendszerek. Jelenleg azonban a technológia fejlődésének még korai szakaszában jár az ember: a modellek képességei nem egyformák a különböző feladattípusoknál, a nagy léptékű futtatásuk költséges, a több ágens kezelésére szolgáló eszközök pedig még fejlesztés alatt állnak. A legtöbb embernek ráadásul még a legerősebb modellekhez sincs hozzáférése.
Karpathy szerint az alkalmi felhasználók és a fejlesztők ugyanannak a technológiának két ellentétes oldalát látják. Áprilisi eredeti bejegyzésében szembeállította az OpenAI ingyenes hangalapú módját – amelyről azt írta, hogy „még az Instagram Reelsen felmerülő legegyszerűbb kérdésekkel is küszködik” – a vállalat csúcskategóriás Codex modelljével, amely képes akár egy órán át dolgozni egy teljes kódbázis átalakításán.
A szakember szerint a fejlődés rendkívül gyors: míg az év elején a legnagyobb részben manuálisan kódolt, áprilisra már megjelentek azok az ágensek, amelyek „pillanatok alatt megoldanak olyan programozási feladatokat, amelyek elvégzése normál esetben napokig vagy hetekig tartana”.
Karpathy szerint az is probléma, hogy az emberek nem bíznak elég komoly feladatokat a rendszerekre. Mint írja, egy olyan kérdés, amire egyetlen bekezdésnyi válasz adható, alig veszi igénybe az AI-t. Szerinte a mesterséges intelligencia igazi előnyei akkor mutatkoznak meg, amikor az ágensek órákon át dolgozhatnak egy problémán, tesztelhetik és módosíthatják az eredményeket, hogy a végeredmény a legjobb legyen.
A szakember szerint a vállalatoknak még ki kell találniuk, hogyan tehetik ezeket a rendszereket megfizethetővé, biztonságossá és kellően megbízhatóvá ahhoz, hogy széles körben is használják azokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
