Akkumulátorral kísérletezik Kína, hogy megnyerje az űrversenyt
A kínai űrállomás fedélzetén azt vizsgálják a kutatók, milyen hatással van a lítium-ion akkumulátor működésére a mikrogravitációs környezet.
Aratás volt a kínai űrállomáson. Persze nem olyan nagy, mint akár csak egy kiskertben a Földön, de mégiscsak aratás volt: a tajkonauták learatták azt a rizst, amit a kínai űrállomás, a Tienkung fedélzetén termesztettek. Mindez komoly előrelépést jelent az űrhajósok jövőbeni élelmezésével kapcsolatban.
A Kínai Tudományos Akadémia közlése szerint a projekt célja, hogy a jövőben a rizst teljes egészében az űrben, egymást követő generációkon keresztül szaporítsák tovább. A növény első generációja a Földről hozott magokból fejlődött ki: ezeket már az űrben hagyták kicsírázni, kifejlődni, majd a növény virágot hozott és újabb magot érlelt.
Az ezekről a növényekről begyűjtött magokat használják fel a második generáció felneveléséhez. Ez kulcsfontosságú lépés, mivel az új növények immár nem a Földön, hanem a mikrogravitációban létrejött magokból fejlődnek ki.
https://x.com/Jahwill56/status/2084664721358159875
A kísérlet még 2026 januárjában kezdődött, a célja pedig az, hogy a növénynél az elültetéstől a magnevelésig a teljes folyamat az űrben játszódjon le. Ahogy az Interesting Engineering is megjegyzi: bár a projekt sikere egyértelműnek tűnik, nem ez az első alkalom, hogy rizst termesztenek az űrben – erre már 2022-ben is sor került egyszer.
Az akkori projekt során az űrben kifejlődött magukat Kína a Földön vizsgálta tovább, a kutatóknak pedig sikerült további három generációt felnevelniük. A mostani projekt célja, hogy felderítsék a növény genetikai stabilitását a mikrogravitációs környezetben.
A bolygónk élőlényei a Föld gravitációs terében fejlődtek ki, így ennek hiánya elméletileg befolyásolhatja a növények fejlődését, szaporodását, növekedését és érését. A kutatók nem csupán a genetikai változásokra kíváncsiak, hanem arra is, hogy az egyes gének hogyan fejeződnek ki, és miként aktiválódnak.
A mostani rizsszemeket a Földre visszahozott és itt vizsgált társaik vizsgálati eredményével is összevetik, ami segít megválaszolni azt a kérdést, hogy a földi növényekhez képest a változás már az első generációnál megjelenik, vagy csak később jelentkezik valamilyen különbség.
A kutatók emellett kétféle növénytermesztési móddal is kísérleteznek az űrállomáson, hogy kiderüljön, melyik lehet majd a hatékonyabb. Ennek lényege, hogy a rizst úgy is betakarítják, hogy a gyökérzethez nem nyúlnak, így a növény elvileg újabb szemeket tud nevelni. Ez a megközelítés azért lehet különösen értékes, mert feleslegessé teszi a növények újbóli elültetését. Ha ugyanaz a növény többször is termést hoz, az hosszú távon sokkal hatékonyabb termesztési módszer lehetne az űrben.
Bár a megoldás az űrállomáson működhet, egyelőre nem jelenti azt, hogy a Holdon vagy a Marson is ugyanúgy alkalmazható. Ha azonban már az megoldható lenne, hogy a Hold vagy a Mars körüli pályán termesszenek élelmiszert az űrhajósok, az már jelentős mértékben egyszerűsítene a logisztikán.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
