Érdekes kísérletet végeztek a Google kutatói néhány zsúfolt autópálya, autóút tehermentesítésére. Voltak, akik jobban, mások viszont picit rosszabbul jártak. A rendszer egésze számára viszont pozitív volt az eredmény.
Tíz, nagyforgalmú amerikai városban végeztek fél éves kísérletet a Google Research szakemberei. Egy látszólag egyszerű megoldással próbáltak úrrá lenni a forgalmi dugók frusztráló problémáján: néhány vezetőt kissé hosszabb kerülőútra küldtek.
A Nature Cities folyóiratban publikált kísérletük során a kutatók arra törekedtek, hogy a torlódások csökkentése érdekében egyenletesebben osszák el a forgalmat több folyosón, ahogy a sofőrök hasonló célállomások felé tartanak. A közlekedési szakemberek régóta úgy gondolják, hogy a forgalom így enyhíthető, a mostani kísérlet pedig igazolta, hogy ez a valóságban is működhet.
Az alapgondolat roppant egyszerű: ha megosztják a forgalmat, mivel nincs egyetlen út A-ból B-be, akkor csökkenthetők a helyi torlódások, sőt a szén-dioxid-kibocsátás is. A Google Térkép adatait felhasználva a kutatók minden városban körülbelül száz útszakaszt választottak ki tanulmányozásra. Olyan helyeket, amelyek különösen zsúfoltak a csúcsforgalmi időszakokban, vagy amelyek szűk keresztmetszetként működnek, korlátozva a forgalom áramlását. A kerülőút kismértékben lerövidítette az eredeti úton maradók vezetési idejét, miközben valamivel több időt adott az átirányított társaik utazásához – számolt be a kísérletről az SF Gate.
Összességében a zsúfolt útszakaszokon a sebesség átlagosan körülbelül 2 százalékkal nőtt, az utazási idő pedig 0,7 százalékkal csökkent. Miközben a városi utcáktól az autópályákig számos úttípust vizsgáltak, azt találták, hogy az olyan városokban volt a legnagyobb hatásuk a tereléseknek, mint Los Angeles, ahol sok az autópálya. A vezetési sebesség ezeken a területeken körülbelül 4,6 százalékkal nőtt a módszernek köszönhetően.
https://hvg.hu/tudomany/20260417_google-terkep-mesterseges-intelligencia-elektromos-autok-utvonaltervezes-toltes-ebx
A Google kísérlete ezúttal nem azt célozta, hogy az egyén mindenképpen a lehető leghamarabb érkezzen meg a céljához, hanem a rendszerszintű optimalizálást vizsgálta. Ekkor viszont óhatatlanul is felmerül egy kérdés: mi alapján dönt arról, hogy valaki gyorsabban vagy lassabban érjen például haza. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a sofőrök is tudtak arról, hogy ők a „kiválasztottak”, legalábbis a Google erről nem adott egyértelmű tájékoztatást az idézett forrásnak.
A Google Maps jelenleg egyértelműen uralja a navigációs piacot, és a mostani kutatásból az is kiderül, hogy ha emberek milliói követik ezt az alkalmazást, akkor a Google bizonyos mértékig már alakítani is tudja a forgalmat. Alexandre Bayen, a tanulmány társszerzője, a UC Berkeley Információtechnológiai Kutatóközpontjának igazgatója azonban másképp jellemzi a projektet, kifejtve, hogy semmi sem kötelező, az emberek választhatnak, hogy követik-e a Google útvonal-ajánlásait, vagy használnak-e egy másik térképalkalmazást.
És van itt még egy csavar. Mint más közlekedési beavatkozásoknál, fennáll annak a veszélye, hogy a Google forgalomelosztásra irányuló megközelítése visszafelé sül el. A jelenséget indukált keresletnek (induced demand) nevezik. Tegyük fel, hogy a Google tökéletesen optimalizálja a forgalmat, és hirtelen minden út gyorsabb lesz. Ekkor sokkal többen fognak autóba ülni, látván, kevésbé problémás a közlekedés. A több autó viszont újra ahhoz vezet, hogy dugók alakulnak ki. Ezt persze a Google szakemberei is tudják, ezért is hangsúlyozzák, hogy a tanulmány készítésekor csak a határeseten dolgoztak. A céljuk az volt, hogy csak kisebb fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek összességében jelentősek, de nem annyira, hogy az emberek észre vegyék ezeket, és többen kezdjenek vezetni, így érvénytelenítve ezeket a fejlesztéseket.
A kísérlet tanulságai mindenesetre egyértelműek: az egyén számára rosszabb döntés összességében jobb eredményt hozhat a közlekedési rendszerben. A Google pedig megmutatta, hogy ezt az elvet valós időben, valódi sofőrökön, valódi városokban is lehet alkalmazni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium rendre előkelő helyen végez a HVG-rangsorokban, idén is negyedik az egyházi gimnáziumok között. Arról, hogy mivel tűnik ki, és mi az, ami 1912 óta változatlanul jól működik az intézményben, Barlay Bence igazgatót kérdeztük.
