Egészen korán megtanuljuk a kézírást, ami így szinte reflexszerűvé válik. Azonban az agy számára ez nem is annyira egyszerű, össze kell hangolnia a fizikai motoros készségeket a mentális feldolgozási képességgel. Nem is meglepő ezért, hogy korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a kézírás minősége összefügg a kognitív képességekkel, így például Alzheimer-kór esetén egyértelműen romlik.
A portugáliai Évora Egyetem kutatócsoportja tovább ment e megállapításnál, és közelebbről meg akarta vizsgálni azokat a konkrét kézírásbeli különbségeket, amelyek a kognitív problémákkal diagnosztizált embereknél jelentkezhetnek, illetve ennek kapcsán azt is megpróbálták kideríteni, hogy segíthet-e a kézírás-elemzés a kognitív hanyatlás kimutatásában.
Vizsgálataikba 58 idősek otthonában élő felnőttet vontak be, akiknek az életkora 62 és 92 év közé esett. Közülük 38-nál már diagnosztizáltak kognitív károsodást. A résztvevőknek különféle írásgyakorlatokat kellett elvégezniük, miközben egy speciális digitális tábla pontosan követte a kézmozgásaikat.
Ana Rita Silva
A tollhasználatot vizsgáló feladatokban a résztvevők 20 másodpercen belül 10 vízszintes vonalat rajzoltak, és ugyanezen idő alatt legalább 10 pontot helyeztek el a papíron. Egy másik feladatban a kézírás sebességét mérték: a résztvevőknek két eltérő bonyolultságú mondatot kellett leírniuk, kártyáról másolva, illetve diktálás alapján.
A kutatók azt találták, hogy az egyszerű tollhasználati gyakorlatok nem tudtak különbséget tenni a kognitív károsodással és az anélkül élő résztvevők között. Ezek a feladatok főként az alapvető motoros készségeken alapultak, és valószínűleg nem voltak elég megterhelőek ahhoz, hogy kimutassák a finom kognitív különbségeket. A másolási feladatok sem mutattak ki szignifikáns különbségeket, bár az eredmények halványan már utaltak egy lehetséges tendenciára.
A diktálási gyakorlatok azonban már sokat elárultak. Ebben a tesztben – amely a hallgatás, az emlékezés, a hangok szöveggé alakítása és a fizikai írás kombinációját igényli – mutatkoztak meg igazán a két csoport közötti különbségek. Azoknál, akiknél kognitív károsodást diagnosztizáltak, általában tovább tartott minden egyes tollvonás, illetve több és kisebb tollvonást használtak a feladat elvégzéséhez.
„A diktálási feladatok érzékenyebbek, mivel az agynak egyszerre több dolgot kell csinálnia: hallgatnia, nyelvet feldolgoznia, a hangokat írott formába alakítania és mozgást koordinálnia” – nyilatkozta Ana Rita Matias, a Frontiers in Human Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
https://hvg.hu/tudomany/20251204_vezetesi-stilus-alzheimer-kor-kialakulasa-kognitiv-problemak
Jelenleg a kognitív hanyatlás diagnosztizálása gyakran költséges agyi vizsgálatokat vagy hosszadalmas pszichológiai vizsgálatokat igényel. A kutatók szerint viszont a módszerük, amely egyszerű írásbeli feladatokat és könnyen hozzáférhető digitális eszközöket használ, gyakorlatias módja lehet a kognitív hanyatlás monitorozásának olyan helyeken, mint az orvosi rendelők. Mivel a megközelítés nem invazív és viszonylag olcsó, potenciálisan integrálható a rutin orvosi ellátásba.
A kutatók azért hangsúlyozzák, hogy a módszer még a fejlesztés korai szakaszában van. Nagyobb és változatosabb, hosszú távú vizsgálatokra lesz szükség az eredmények megerősítéséhez. Ráadásul a jelenlegi tanulmány nem vette figyelembe a gyógyszerhasználatot, illetve annak a kézírásra gyakorolt lehetséges hatásait. A mostani kutatás tehát még nem változtatja meg egycsapásra a demencia diagnosztizálását, de azt jól mutatja, hogy a korai jelek egy már egészen hétköznapi tevékenységben is ott rejtőzhetnek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
