Történelmi küldetés indult a Mars holdjai felé – videó
Egy japán űrszonda és két francia űreszköz indult útnak kedden a Mars holdjai felé, hogy mintákat gyűjtsön, és segítsen megérteni a Naprendszer kialakulását és a földi élet eredetét.
Üzemanyaggá alakíthatja a kínai kutatók által kifejlesztett módszer a Mars ritka légkörét. A Deep Space Exploration Laboratory tudósai olyan katalitikus eljárást dolgoztak ki, amely a ritka marsi légkört sokoldalúan felhasználható metanollá alakítja. Ha az elképzelés helyes, az jelentős mértékben megkönnyítheti az emberiség letelepedését a vörös bolygón.
A Mars kolonizálása rendkívül nehéz feladat. Az utánpótlás biztosítása logisztikai szempontból óriási kihívás, ráadásul nemcsak az élelmet kell biztosítani az ott dolgozó tudósoknak, hanem például az üzemanyagot is. Több ezer tonna szállítása a világűrön keresztül egyszerűen túl költséges ahhoz, hogy gyakorlatias megoldást jelentsen, ezért a jövőbeli telepeseknek közvetlenül a Marson kellene előállítaniuk azt.
Csang Csö, a Deep Space Exploration Laboratory kutatója csapatával együtt egy kettős aktív centrumú katalizátort alkotott meg. Ez lett a MOF-808-NaCu: egy porózus fémorganikus vázszerkezeten (MOF-808) alapul, amelyben a rézatomok közvetlenül a szomszédos nátriumpromótorok mellett helyezkednek el.
A promótorok olyan adalékanyagok, amelyek önmagukban nem vagy csak alig rendelkeznek katalitikus hatással, de a katalizátorhoz adva jelentősen növelik annak aktivitását, szelektivitását vagy stabilitását.
A nátrium ebben az esetben egyfajta kémiai mágnesként működik: magához vonzza a beérkező szén-dioxid-molekulákat, és megváltoztatja azok elektronszerkezetét. Ezzel rögzíti a molekulákat, lehetővé téve, hogy a szomszédos rézatomok hidrogénezési reakciót indítsanak el a marsi jégből kinyert hidrogén felhasználásával. Ennek eredménye lesz a metanol.
A NASA, a SpaceX és más űripari cégek és szervezetek régóta használják az úgynevezett Sabatier-reaktorokat a metán előállítására. Bár a metán hatékony üzemanyag a rakéták számára, a tárolása bonyolult kriogén hűtőrendszereket igényel, hogy folyékony állapotban maradjon. Ehhez –161 Celsius-fokos hőmérsékletre van szükség.
A metanol ennél praktikusabb megoldás lehet, mivel környezeti hőmérsékleten és nyomáson is a folyadék állapotában marad. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy könnyen lehessen tárolni és felhasználni, legyen szó energiaellátásról, fűtésről, közlekedésről vagy ipari gyártásról.
Átalakították az élesztőgombát, ebből épülhet meg a Mars-bázis
Kínai kutatók egy speciális, „élő cementet” fejlesztettek ki, ami alkalmas lehet arra, hogy 3D-nyomtatással építsenek vele Mars-bázist.
Ahogy az Interesting Engineering megjegyzi: a metanol emellett vegyipari alapanyagként is szolgálhat a Marson fagyálló folyadékok, építőanyagok és különféle egyéb létfontosságú termékek előállításához.
Mielőtt azonban ezt a technológiát egy másik égitesten is alkalmazni lehetne, még számos mérnöki kihívást kell leküzdeni. A szakembereknek mindenekelőtt olyan könnyű kompresszorokat kell tervezniük, amelyek képesek befogni és sűríteni a rendkívül ritka marsi légkört.
A nyitókép forrása: European Space Agency
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
