Ha azt mondjuk Windows, Linux, OSX, még a kisiskolás is tuja, hogy számítógépes operációs rendszerekről beszélünk. No de mi a helyzet, ha a Haiku, az Inferno vagy a ReactOS nevet hallják? Sokan csak tanácstalanul vonogatnák a vállukat, pedig ezek is operációs rendszerek. Más kérdés, hogy nem váltak közismertté, netán csak szűk csoport használja őket, esetleg még van mit fejleszteni rajtuk.
Íme, néhány az elfelejtett vagy csak kevéssé ismert rendszerek közül – a Wikipédia szócikkei (és képei) alapján.
ReactOS
1996 körül született, s tulajdonképpen egy Windows 95 (igen, ilyen is volt!) klónnak szánták. Egy nyílt forráskódú projektről van szó, amely jelenleg alfa állapotban van. 2005 óta a kernel stabilnak mondható, számos API érhető el a fejlesztésekhez, és egy alapvető garfikus felhasználóu interfész is rendelkezésre áll.
Inferno
Az Inferno első bétaváltozatát a Bell Labs mutatta be 1996-ban, tulajdonképpen egy elosztott operációs rendszerről és futtatókörnyezetről van szó. Elsősorban egyetemek és hobbifelhasználók foglalkoznak vele, bár kereskedelmi termékekben is előfordul. 2005 óta a teljes forráskódja nyílt.
Visopsys
A Visopsys (Visual Operating System) nyílt forráskódú operációs rendszer, amit egy hobbi programozó, Andy McLaughlin fejleszt 1997 óta. Teljesen védett módban (protected mode) futó, multitasking operációs rendszerről van szó, amelynek parancssoros és grafikus kezelői felülete egyaránt van, és egyszerű a kezelése.
A Visopsysről itt olvashat további információkat.
KolibriOS
2004-ben kezdték fejleszteni egy kicsi és gyors assembly-alapú hobbi operációs rendszerként. Abban az időben még flopilemezről (tudja még valaki, mit jelent ez a a szó?) is futtatható volt.
Ha további részletek is érdeklik a kolibriOS-ről, kattintson ide.
MenuetOS
A MenuetOS (vagy röviden MeOS) egy 100%-ig assembly programozási nyelven írt operációs rendszer 32 és 64 bites x86 processzorra. A fejlesztéskor a gyorsaság, egyszerűség és hatékonyság volt a cél; ezért írták assemblyben, szemben a mai szokással, amikor az assemblyt csak a nagyon alapvető részeknél használnak. A MenuetOS eredetileg 32 bites rendszer volt, a 32 bites vonal (M32) legújabb verziója jelenleg a 0.84, 64 bitesből (M64) a 0.63.
Ez az OS is ráfér egy flopilemezre, és még grafikus felülete is van. A MenuetOS kezeli a TCP/IP hálózatokat (például internet), de csak kevés hálózati hardverhez van meghajtóprogram. Az operációs rendszer szabadon lefordítható, továbbfejleszthető, jelenleg hét nyelven érhető el.
Ha további információk is érdeklik, keresse fel ezt az oldalt.
Haiku
A Haiku egy nyílt forrású és ingyenes operációs rendszer, amelynek fejlesztését az inspirált, hogy újjáteremtsék, és kibővítve folytassák a BeOS operációs rendszert. A fejlesztést 2001-ben kezdték, és egészen 2004-ig OpenBeOS-ként emlegették a projektet, de azután egy szerzői jogi vita miatt nevet kellett váltani. A projekt 2008-ban „selfhostinggá” vált, ami azt jelenti, hogy az operációs rendszert akár saját korábbi verziója alatt is lehet teljeskörűen fejleszteni. Az első alfa kiadást 2009 szeptemberében, míg a másodikat 2010 májusában adták ki.
A hivatalos Haiku honlapot itt találják.
Syllable
A Syllable egy szabad forráskódú hobbi operációs rendszer Intel x86 Pentiumra és ezzel kompatibilis processzorokra. A fejlesztők célja egy egyszerű, desktop és szerver változatban egyaránt elérhető operációs rendszer létrehozása volt, elsősorban otthoni és kicsi irodai használatra. Az AtheOS-ból levált operációs rendszer 2002 júliusában indult. A Syllablénak egy natív webböngészője is van, ezt ABrowse.nek hívják.
Az operációs rendszerről itt találhatnak további információkat.
SkyOS
A SkyOS-t eredetileg csak úgy hobbiból fejlesztgette Robert Szeleney, az operációs rendszer mégis kereskedelmi termékké vált. Számos alkalmazás létezik alá, amelyeknek egy részét Linux- vagy BS-rendszerekről írták át, mint amilyen a GIMP vagy az AbiWord, illetve számos zene- és videolejátszó program- x86-os, Intel-alapú architektúrán fut, természetesen PC-n. Beépített shell-lel rendelkezik, és beépített grafikus felhasználói felülete a SkyGI névre hallgat.
A rendszer zárt forrású kereskedelmi termék, de számos nyílt forrású program használható rajta. A csapat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a rendszer a jövőben szabad szoftver lehessen.
A SkyOS-ről itt olvashatnak további információkat.
