Tisztelt Fidelitas!

Vamzerné Tégla Jolán vagyok a Rottenbiller utcából, és az Önök által meghirdetett „provokátorfigyelő” szolgáltatásra szeretnék jelentkezni. Illetve nem jelentkezni szeretnék, hanem jelenteni, csak már elszoktam a szakszerű fogalmazástól. Mondtam is az uramnak, hogy utoljára ’52-ben volt ilyen, akkor szereztük a lakásunkat. De nem untatnám Önöket a privát történetemmel, sokkal fontosabb, közérdeklődésre számot tartó esetről kívánok beszámolni.

Ugyanis észrevettem, hogy a provokátorok hivatalos helyekre is beférkőztek. Én például régóta figyelek egy illetőt, aki kijelentéseivel tudatosan nyugtalanságot szít, rongálja a közbizalmat, hangulatkeltésével a dolgozó tömegeket a törvényes renddel szembeni föllépésre ingerli, már-már lázadásra sarkalja őket.

Ez a személy minden alkalmat megragad, hogy békétlenséget szítson, aláássa a köznyugalmat. Bomlasztó munkája során rémhíreket terjeszt, amelyekben másokat vádol államellenes cselekményekkel, néha egyenesen összeesküvéssel.

A Párt jóvoltából szerzett pozícióból évek óta az államrend fölforgatását végzi, veszélyeztetve ezzel az államigazgatás és az igazságszolgáltatás működését is. Működése kiterjed a szabotázsra: szándékosan rontja a szolgáltatások színvonalát, ellátási zavarokat idéz elő. Ráadásul árdrágító tevékenységet folytat, és ösztönzi a feketézést.

Intézkedéseivel provokálja a lakosságot, direkt a béketűrésüket próbálgatja. Mindennek tetejébe visszaél a Párt által ráruházott fontos megbízatással, azt magáncélokra használja, költséges szenvedélyeit finanszírozza nép vagyonából, és életmódjával széles körben visszatetszést kelt.

Sajnos az illető nevét nem tudtam megjegyezni, de van róla fotókópiám. Azt írják, hogy küldjem el ímélben, de én nem tudok olyat használni, ezért a fényképet tűzőgéppel a monitorhoz csatolom.

Róla van szó:

Túry Gergely

Drága Fidelitas!

Jó lenne, ha az értékes információért cserébe valami díjazással honorálnának, mert az átmenet zavaros két évtizedében a hivatalos szervek szolgálataimat nélkülözték.