© Túry Gergely |
„Jó ideje napi egy órát szobabiciklizem. Ez harminc kilométer. És sok művészi zenét is hallgatok. Én így hívom a komolyzenét" - említi, mivel tölti szabad idejét az újonnan épült Kapás utcai OTP-társasház lakásában a rég elvált, ám nem magányos jogászprofesszor. „Bár alakilag nem vagyok nős, együtt élek a miskolci egyetem angol irodalom tanszékének vezetőjével, Fülöp Zsuzsannával."
- A nagyobbik ellenzéki párt második embere a napokban bocsánatkérésre kényszerült egy Lábady bíró úrral folytatott hónapokkal ezelőtti sikertelen háttérgyőzködés tárgyában. Nem snassz ez így, hogy a pártok külön-külön partizánkodnak?
- Hogy világos legyen: a formális jelölés azért közösen történik, és az Országgyűlés csak a jelöltekre szavazhat. Sajnos kimaradt a törvényből, hogy a jelöléshez mellékelni kell a jelölt írásbeli nyilatkozatát arról, hogy megválasztása esetén vállalja a tisztséget.
- Nem zavaró az alku szintje, hogy egy bírói hely nekem, egy neked? Nem bántja majd, hogy szavazatát úgy számolják: na, ja, Bragyova a koalíció embere?
- Aki a nyilvánosság elé lép, annak el kell fogadnia minden véleményt. Kukorelli István alkotmánybíró amúgy is többször biztatta a szakmabelieket, hogy bírálják minél keményebben az Alkotmánybíróság határozatait. Még akkor is, ha nyilván senki sem örül annak, ha megbírálják a döntését.
A portré második része (Oldaltörés)
- Ha még csak a döntését. Felkészült, hogy a politikai bulvár majd szemére hányja, hogy - mint önéletrajzában írja - „időnként zsidónak minősülő" családból származik?
- Amíg van antiszemitizmus, addig isten ments, hogy az ember úgy tegyen, mintha nem volna. Még akkor se, ha családom történetesen soha nem volt vallásos, szóval vallási értelemben aligha mondhatnám magam zsidónak. Ráadásul meg is kereszteltek, és világéletemben magyarnak neveltek. És annak is tartom magam.
- Hozatik ez tudomására minden ezen üzletágban érdekeltnek! Ha viszont így van, amikor bejött a rendszerváltás, ön is mehetett volna, mint Tölgyessy Péter, a politikába, ám egyetlen politikai alakulat segédcsapatában sem bukkant fel...
- Nem kerestek, de 1989 őszétől ösztöndíjasként amúgy is Olaszországban voltam.
- És nem tördelte odakint a kezét, hogy férfiereje teljében kimarad mindenből?
- Amúgy is kimaradtam volna. Nem vagyok az a nyüzsgő típus. De gondolom, azért talán a magamfajta emberekre is szükség van.
- Miért is ne? De ha nem menetelt is az élen, úgy tudjuk, csak belebányászta magát a rendszerváltás egyik fő kovászaként működő környezetvédelembe...
- Én abba belecsöppentem. Akárcsak Sólyom László, aki ugyanabban az intézetben dolgozott, csak épp a folyosó túlsó végén.
- Mégis, mennyire közel önhöz? Barátok lettek?
- Közöttünk mindvégig kollegiális viszony volt, semmi több. Persze tegező viszonyban vagyunk. Ám ő más értékrendet képvisel: konzervatív beállítottságú. Én pedig liberális.
- Nem is szólt önnek, amikor felállt az első Alkotmánybíróság. Ön viszont menet közben nyilván értő módon figyelte a bíróság működését. Volt, amivel nagyon nem értett egyet?
- Mindazzal, amiben az Alkotmánybíróság az én értékítéletem szerint túlságosan dodonai módon, sőt, kimondom: kétértelműen foglalt állást. Ilyen volt az 1956-os sortüzek ügye. Végiggondolatlannak éreztem az előző ciklusban a csonka tévékuratóriumot eredményező állásfoglalásukat is. Nem tettek ugyanis különbséget a kormányt támogató pártok és a kormánypártok között. Például, hogy adott esetben az ellenzékiként kezelt MIÉP támogatta a kormányt.
- Élete mindvégig a jogelmélet körül forgott, viszonylagos távolságban a köznapi izgalmaktól. Lett volna hát ideje családot alapítani, gyereket nevelni. Azt miért hagyta ki?
- Az igazság az, hogy én is voltam gyermekes szülő, mert amikor annak idején néhány évig nős voltam, a feleségemnek már volt két kisgyermeke. Tehát tudom, mi az.
- Értsük ezen, hogy nagyobb örömet okoz a magányos farkas szerep?
- Nem voltam soha magányos. Nehezen is viselném. Inkább hosszú időn át - és ebben a nem különösebben rózsás anyagi helyzetem miatti gyávaságom is szerepet játszott - nem mertem belevágni. Távol álljon tőlem, hogy panaszkodjam, de 1994-ig a szüleimmel éltem együtt. És amikor saját lakást vettem, akkor is ugyanabban a házban, ahol ők.
- Ha már neve nem örökítődik, szakmailag mit hagy az utókorra?
- Például a legalitás fogalmi meghatározását, amit az Alkotmánybíróság is elfogadott. És van még néhány apróság. Akit érdekel, tudja, mire gondolok.
- Csábító lenne, hogy rákérdezzünk, de mégis inkább arra lennénk kíváncsiak, kiszámolta-e már, mennyire egészíti ki eddigi jövedelmét a bírói talár?
- Volt alkotmánybíró, aki tudtommal azt mondta, amikor megválasztották, hogy csökkent a jövedelme. Ebben azért kételkedem. A törvény szerint az alkotmánybírók a miniszteri fizetésnél valamivel többet kapnak. Hogy ez mennyi? Bruttó egymilliónál biztosan több.
- Akkor telik egy szép önre szabott talárra is. Vagy megteszi egy elődje által hátrahagyott, az ön méretére valamennyire megfelelő second hand darab is?
- Az utóbbi történik. Ez munkaruha, úgy tudom, senki nem viheti magával.
LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN
