Zentai Péter: Mi van akkor, ha most következik a legszörnyűbb megtorlás, ha az Al-Kaida beveti atomfegyverét, amelyet állítólag korábban Európába telepített. Ezt a WikiLeaks által közzétett dokumentum szerint akkor fogják megtenni, ha bin Ladent megölik. Ez most megtörtént.

Irwin Collier: Ebben kételkedem. Nézze, ha ilyen fegyverekkel rendelkezett volna Oszama bin Laden és az általa irányított Al-Kaida mozgalom, akkor már rég bevetette volna őket.

A terrorizmust mindig fanatikusok űzik, olyasfajta emberek, akik nemcsak abban hisznek, hogy a cél szentesít bármilyen eszközt, hanem abban is, hogy a célok elérhetetlenek rendkívűli képességű vezér irányítása nélkül. A vezér azonban halott!

Z.P.: Ha nem ez, akkor mi foglalkoztatja önt leginkább a nagy hír hallatán?

I.C. Bin Laden halálának az amerikai belpolitikára és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása. Azt hiszem, drámai fordulat van kialakulóban az Egyesült Államokban, ami előbb-utóbb Amerika szuperhatalmi szerepének újbóli megerősödéséhez vezethet.

Z.P.: Drámai fordulat Amerikában? Nem éppenséggel a terrorizmus elleni harcban beszélhetnénk ilyesmiről?

I.C.: Obama elnököt úgy szorongatták, szinte fojtogatták az utóbbi hónapokban republikánus és a republikánusoktól jobbra álló ellenfelei, akik a Tea Party mozgalomba tömörülnek, ahogy korábban egyetlen demokrata elnököt sem. Úgy tűnt, hogy képesek teljesen megbénítani Obamát, mindenesetre reálissá vált a veszély, hogy működésképtelenné válik a washingtoni kormány és megsemmisül a sok hónappal ezelőtt nagy verejtékkel keresztülvert egészségügyi reform. Az amerikai államgépezet eddig példátlan beteges leépülési jeleket kezdett felmutatni. Bin Laden likvidálása történelmi tett volt. Obama ezzel visszanyerte korábbi tekintélyét, egyszersmind elveszettnek hitt népszerűségét.

Z.P.: De professzor úr, ön már-már azt sugallja, Obama csak a kedvező pillanatra várt, előre eltervezett dramaturgia alapján a négy éves ciklus legválságosabb heteire, hogy azután csattanós választ adjanak az elnök hatalomgyakorlási impotenciáját hirdető politikai ellenfeleknek. Sokan még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy bin Ladent korábban gyilkolták meg, de a hírt mostanra időzítették?

I.C.: Ekkora ostobaságot már régen hallottam. Aki ilyet feltételez, az nem ismeri az Egyesült Államok politikai természetét.  Sokkal kevésbé vagyunk rafináltak, sokkal egyenesebb a gondolkodása egy amerikai politikusnak, egy amerikai politikai tanácsadónak, mint azt világszerte mindig is gondolják. Ahogy nem felelt meg a valóságnak, hogy Bush elnök és köre direkt kitalálta az iraki tömegpusztító fegyverek létezését, csakhogy ürügye legyen háborút indítani Szaddam ellen, most az is elképzelhetetlen, hogy Bush nagy ellenlábasa, Obama, érdekelt hazugságpropagandába kezdeni.

Z.P.: Azért az tény, hogy Irakban nem találtak semmiféle tömegpusztító fegyvert. Nem azért mondták, hogy megszállhassák Irakot?

I.C.: Nem így volt. Ezt a történetet meglehetősen közelről, bennfentesként éltem meg. Pontosan tudom, megbízhatónak tartott európai – brit és német –, valamint arab és izraeli hírszerzői információk alapján állította kormányunk, hogy Szaddam tömegpusztító arzenállal bír. Valójában az irakiak állítottak dezinformációs csapdát elénk, és mi belesétáltunk. Mindenesetre, ha azt a háborút hazugságra akarta volna bárki is építeni, akkor következetesen végighazudja az egész sztorit. Például úgy, hogy utólagosan Irakba telepít tömegpusztító fegyvereket, majd – úgymond – felfedezi őket és világgá kiáltja: „Na ugye! Mi előre megmondtuk, hogy Szaddam katonai veszélyt jelent a világra nézve.” De nem ez történt, hanem az, hogy Bush elnök tisztességes módon elismerte: „nem találtuk nyomát azoknak a fegyvereknek”. Obama elnök sem tenne olyat, hogy saját újjáválasztásának elősegítése, pillanatnyilag pedig költségvetési terveinek keresztülvitele, vagy pártja népszerűségének látványos erősítése végett óriási hazugságot hintsen el a világban. Az Oszama bin Laden haláláról szóló hivatalos washingtoni sztori teljes mértékben megfelel az igazságnak.

Z.P.: Akkor is mesébe illő az időzítés.

I.C.: Kétségtelen, hogy Obama szerencséjére éppen most érett be az amerikai terrorelhárító gépezet állhatatos – egyébként még Bush idején megkezdett – munkájának gyümölcse. Az viszont tény, hogy egy ilyen hír lendületbe tudja hozni egész Amerikát, erősítheti az Egyesült Államok világhatalmi tekintélyét.

Z.P.: Milyen következményei lehetnek bin Laden halálának Irakban, Afganisztánban, általában az arab világban, ahol ma amerikai és nyugat-európai katonák harcolnak, egyebek között az Al-Kaida terroristái ellen?

I.C.: Az afganisztáni és iraki katonai szerepvállalás mérhetetlen terheket rótt az elmúlt években a nyugati világ gazdaságaira, elsősorban az amerikai gazdaságra, azaz adófizetőinkre. Borítékolható, hogy Oszama Bin Laden halála nyomán ez a nyugati szerepvállalás egy-két éven belül befejeződhet. Ez egyebek között enyhítheti a nyugati világ adósságproblémáját és csökkentheti az inflációs veszélyt is, ami pillanatnyilag talán a legnagyobb kihívás a globális gazdaságban.

Z.P.: Ön szerint tehát egy ember halála megváltoztathatja a történelem menetét. De a terrorizmus nem csupán Oszama létezésétől vagy nem létezésétől függ!

I.C.: Lehet, hogy mi, amerikaiak egyszerűbben látjuk a dolgokat, mint maguk európaiak, Mégis, emlékeztetném, ha Hitler ellen sikerül a merénylet, előbb befejeződik a második világháború. Meggyőződésem, hogy Oszama bin Laden meggyilkolása bénítóan hat a terrorizmusra világszerte, elrettentő üzenet a terroristák címére.