Példaképünk: Irénke néni

Az MR1-Kossuth ünnepi műsora ma a hatvannyolc éves Irénke néniről szól kedveseket, akit szomszédai csak határvadásznak neveznek. A kedves néni éjjel-nappal, esőben-hóban, hétköz- és ünnepnapokon járja a röszkei határt, három telefonnal, "medveölő" kuvaszával, távcsővel, lámpával, fényképezőgéppel, és illegális határátlépőkre vadászik.

Önként, dalolva oson nádon-éren, magában halkan motyogva, és a riporternek külön élvezettel beszél az "átcsempészett" gyerekekről, akiket feladott, börtönbe juttatott, visszatoloncoltatott valamelyik háborús, nyomorgó országba. Irénke néni nem egy önbíra: ha „gyanús elemeket lát”, azonnal hívja mindhárom telefonján az illetékeseket, egyik telefon a rendőrségen, a másik a határvédelemnél, a harmadik az idegenrendészeten szól.

Irénke néni egy torz virtuóz. Irénke néni a magyar házmester-mentalitás, a rendpárti lobogás, a végsőkig savanyodott rosszindulat fortyogó esszenciája. A királyi rádióban: hős, szívmelengető ki színes riport hőse, aki ott áll a gyepűn, ősei földjeit védi az idegen hordáktól. Fényeskedjék neki, valamint a szerkesztőknek, riportereknek, közmédia-munkásoknak az örök neon-világosság!