Két téma különösen foglalkoztatta az elmúlt héten a németeket: a Bayern München elnökének, Uli Hoeneß-nek a svájci bankszámlás adómegkerülési ügye, és a szocdemekkel való együttműködésre készülő Zöldek radikális adóemelési javaslata.

A Welt Online publicistája szerint Joachim Gauck német államfő túllépett a szerepkörén, amikor a Stern hetilapnak úgy nyilatkozott: ő maga nem ellenzi a gazdagságot, de aki adómegkerülő, az nemcsak felelőtlen, de "aszociális" is. Emberileg érthető ugyan, ha a szövetségi elnök "a Jó mellett, a Rossz ellen, az együttérzésért, az egoizmus ellen" áll ki, mégis hibázott – állítja Torsten Krauel. "Ez ugyanis a legkevésbé sem a feladata. Az államfő nem a köztársaság lelki hamutartója." Az államfőnek "józan intézményes" feladatai vannak, amelyek közé nem tartozik az, hogy naponta mérlegelje, ki része a szolidáris társadalomnak, és ki nem, hogy a politika kegyeltje-e vagy sem, hogy a ténykedése és az élete kivívja-e az állam elismerését vagy sem – állapítja meg a konzervatív-liberális online lap kommentátora.

"Miután a Zöldek megmentettek minket az atomerőművektől, meggyógyították vizeinket és erdőinket, most úton vannak afelé, hogy a köztársaságot igazságosabbá, azaz szociálisabbá tegyék" – ironizál a Spiegel Online állandó publicistája, Jan Fleischhauer az ökopárt legújabb politikai húzásán, a német történelem eddigi legnagyobb adóemelési csomagtervén, "a következő Németország-javító projekten." A szerző szerint azonban csak az "újraelosztás erkölcsbe csomagolásáról" van szó, ráadásul a szocdemek ebben pár évtizedes helyzeti előnyben is vannak a Zöldekhez képest. "Mindig különös politikai készség kellett ahhoz, hogy kivegyék az emberek zsebéből a pénzt, és aztán mások kontójára eljátsszák a jótevőt. A Zöldek tökélyre fejlesztették ezt a művészetet" – írja az egyébként balliberális portál szerzője.

A szélsőjobb elleni harc "üres rituálévá merevedett", nem betiltani kéne a neonáci NPD-t, hanem érvekkel küzdeni ellene – érvel a radikálisan szabadelvű (ugyanakkor: markánsan Orbán-párti) Eigentümlich Frei folyóirat portál politológus-publicista szerzője. Alsgar Lange szerint semmire sem jó, ha a párt funkcionáriusait állandóan ostobákként mutatják be, miközben a szélsőjobboldali párt ideológiájával ("fajtiszta népi közösség", rasszista szociálpolitika) senki nem bocsátkozik érdemi vitába. "A tiltások (legyen az gondolkodási tilalom vagy pártbetiltás) semmilyen társadalmi problémát nem oldanak meg" – állítja Lange.

Amerikában már 150 ezer ember írta alá azt a petíciót, amely szerint a guantánamói fogolytábor lakóit vagy haza kell engedni, vagy jogszerű módon bíróság elé kell állítani. A 11 éve létrehozott táborban máig 166 embert tartanak fogva, közülük százan éhségsztrájkolnak. A brit The Telegraph publicistája az amerikai elnök "gyengeségére" figyelmeztet, arra, hogy Obama inkább ürügyeket keres a tábor fenntartására, mintsem lépéseket tenne a bezárására, miközben maga is azt állítja: nincs szükség Guantánamóra Amerika biztonságához. Az éhségsztrájk miatt a helyzet annyira komolyra fordult, hogy a haditengerészetnek 40 újabb egészségügyi szakembert kellett a támaszpontra küldenie a foglyok ellátására, kényszeretetésére. "A tét jóval nagyobb, mint a 'terror elleni háború' – globális változások idején mindenről szó van, amiben hinni szeretnénk" – emlékeztet Peter Foster.

Nem javasolja viszont Guantánamó gyors bezárását a konzervatív National Review Online-on egy nemzetbiztonsági szakértő. Clifford D. May szerint ritkán teszik fel az ügy kapcsán azt a kérdést: hogyan is kellene elérni a tábor bezárását? És milyen célt érnénk el vele? Hová költöztethetők a foglyok? May azt valószínűsíti, hogy ha a rabok azt látják, ételmegvonással ki tudnak csikarni engedményeket, akkor újra ehhez az eszközhöz fognak nyúlni. A 166 fogolyból 46 túl veszélyes ahhoz, hogy bárhová költöztessék, a többiekről pedig még nem tudható, ártatlan-e, illetve mennyire veszélyes. Az NRO emlékeztet arra is: a táborból eddig kiengedettek 27 százaléka visszatért a terrorista tevékenységhez,