Oroszország leggazdagabb oligarcháját a titkosszolgálat emberei hurcolták Szibériából Moszkvába, miután rajtaütöttek magánrepülőgépén (HVG, 2003. november 1.) A főügyészség okirathamisítás, sikkasztás, adócsalás és egyéb törvénysértések miatt vádat emelt ellene. A letartóztatás, amely a Jukosz elleni négy hónapos főügyészségi vizsgálatsorozat után következett be, a politikai magyarázatkísérleteknek két áramlatát eredményezte: az egyik szerint Putyin elnök és az oroszországi gazdasági hatalom kulcspozícióit kezükben tartó milliárdos vállalkozók, az oligarchák küzdelmének újabb fejezetéről van szó; a másik szerint a Putyin mögött álló két Kreml-beli csoport közti szembenállást mutatja e fordulat. Csak azt nem hiszi senki, hogy az ügyészség és a titkosszolgálat hűen és politikai preferenciáktól függetlenül őrködik a törvényesség felett, hiszen hasonló vádakat az oligarchák bármelyikével szemben felhozhatnának.
A legközkeletűbb értelmezés szerint ugyanarról van szó, amiről Borisz Berezovszkij, Jelcin egykori tanácsadója, az autókereskedőből lett olaj- és médiamágnás, illetve Vlagyimir Guszinszkij, az egykor független NTV tévécsatorna mögött álló jelcinista bankár esetében: hogy megszegték a Putyinnal kötött hallgatólagos megállapodást, amelynek értelmében az elnök nem firtatja a vagyonukat megalapozó privatizáció során elkövetett visszéléseket, ha ők viszont nem ártják magukat a politikába. Berezovszkij és Guszinszkij ehhez nyilvánvalóan nem tartották magukat, s az ellenük így szükségszerűen megindult ügyészségi vizsgálat elől emigrációba kényszerültek; ugyanakkor a Chelsea új tulajdonosa, Roman Abramovics csukcsföldi kormányzó, olaj- és alumíniummágnás, aki nem adja jelét politikai ambícióknak, zavartalanul folytathatja tevékenységét (igaz, a jelek szerint ő is jobbnak látja támaszpontját és üzleti érdekeltségeit Oroszországon kívülre helyezni). Berezovszkij Londonban él, és egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy felhívja a figyelmet: a ma Oroszországban "hatalmon lévő junta banditatörvények szerint játszik". Guszinszkij Spanyolországban telepedett le, s nem ilyen aktív, de az orosz hatóságok rá vonatkozó kiadatási kérelmét nemrégiben kellett - új hazájához hasonlóan - Görögországnak is megtagadnia.
Hodorkovszkij e baljós előzmények után sem tartóztatta meg magát attól, hogy a decemberben esedékes parlamenti és a jövőre sorra kerülő elnökválasztás előtt liberális politikai pártokat pénzeljen, mi több, neve lehetséges elnökjelöltként forog közszájon a 2008-as elnökválasztásokra. Politikai befolyásának erejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemrégiben a duma százegy tagja írta alá azt a levelet, amelyet a Jukosz elleni vizsgálatot folytató bíróság elnökének címeztek az egyik gyanúsítottal szembeni kifogásolható bánásmód miatt. Putyin vélhetőleg elszámította magát, amikor azt hitte, hogy Hodorkovszkij az ellene indított vizsgálatok hatására meghátrál: a Jukosz-elnöknek esze ágában sem volt lakatot tenni a szájára, sőt, lapot vásárolt, amivel a független sajtótól irtózó orosz elnök orra alá tovább törhette a borsot.
Van azonban egy másik megözelítése is a Hodorkovszkij-ügynek: eszerint a Kremlben az a kör, amelyből Borisz Jelcin egykor kiemelte s utódává tette Putyint – e kör Jelcin legközelebbi barátaiból, tanácsadóiból és pénzügyi támogatóiból, köztük Berezovszkijból és Abramovicsból állt -, szembekerült azzal a másik, Putyin mögött álló politikai klánnal, amelynek gyökerei a KGB-be és a pétervári államigazgatás köreibe nyúlnak. Putyin, az egykori KGB-tiszt rendpárti kollégái nagyobb részt kérnek a politikai hatalomból és az oligarchák vagyonából, s szeretnének még azelőtt megszabadulni ezek közül is a leggazdagabbtól, hogy az ExxonMobil vagy a ChevronTexaco részesedést vásárolna a Jukoszból, ezáltal érinthetetlenné téve Hodorkovszkijt – vélik e kremlinológiai magyarázat hívei.
Bárhogyan legyen is – s a kétfajta értelmezés inkább kiegészíti egymást, semmint ellentmondana -, a Jukosz-ügy nem tett jót az oroszországi befektetők idegállapotának, s ezt Putyin, aki nagy súlyt fektet az orosz gazdaság stabil fejlődésére, akkor is bánhatja, ha úgy érezheti, sikerül megszabadulnia túlságos gazdasági hatalomra szert tett, okvetetlenkedő politikai ellenfeleitől, s zavartalanul építheti tovább sajátosan szürke bizantinizmusát. Egyelőre nem tudni, igazuk lesz-e az elemzőknek, akik szerint a Jukosz-botrány hullámai elcsitulnak, s hosszabb távon a befektetői kedvre sem lesz negatív hatással a bizonytalanság, amit az efféle önkényuralmi stílusú húzások okoznak; de mire számíthat a magyar gazdaság, amelyet az oroszhoz meghatározó módon az ott oligarchák uralta nehézipari ágazat köt?
Arra, hogy az oroszországi gazdasági fejlemények milyen óriási hatással lehetnek a kelet-európai régióra, sokat idézett példa az 1998-as válság. Ennek során a gazdaság fizetésképtelensége miatt külföldi befektetők hada hagyta el az orosz és a kelet-közép-európai piacokat, a rubel árfolyama 1998 augusztusában összeomlott, ami a vállalatok fizetésképtelenségét és értékvesztését tovább növelte. Óriási veszteségeket szenvedtek el azok a magyar vállalatok is, amelyek exportjuk döntő részét Oroszországban nem tudták pénzre váltani – például a gyógyszer- vagy az élelmiszeripar szereplői. A válság negatív befektetői hangulatot gerjesztett, aminek csak az internetszektor 2000-ben csúcspontra jutó felvirágzása tudott részben véget vetni.
Most, 2003 októberében Hodorkovszkij letartóztatásának hírére több mint 10 százalékot esett a moszkvai RTS tőzsde indexe, a Jukosz-papírok pedig átmeneti, 20 százalék feletti zuhanás után végül 15,4 százalékos eséssel zárták a napot. A nemzetközi elemzők egy része a második orosz válság kezdeteként aposztrofálta a történteket, mások az Oroszországban befektetett külföldi tőke hirtelen kivonulását jósolták. Részben Mihail Kaszjanov orosz kormányfő megnyugtatónak szánt szavai hatására kedden stabilizálódni látszott a helyzet, ám a Jukosz papírjainak ára szerda reggel ismét 4,5 százalékkal esett a moszkvai értéktőzsdén arra a - Putyin hivatala által cáfolt - sajtóhírre, miszerint távozik Alekszander Volosin, a Kreml "vezérkari főnöke", az adminisztráció vezetője, aki szimpatizált az olajcég letartóztatott elnökével, a főügyészi hivatal pedig a Jukoszban 4,5 százalékos részvényhányaddal rendelkező Vaszilij Saknovszkij felsőházi parlamenti képviselő megválasztását akarja bírói úton jogtalannak minősíttetni.
Riadalmat okozott a Jukosz-botrány a magyarországi befektetők körében is: a Budapesti Értéktőzsde BUX-indexe hétfőn 2,85 százalékos zuhanás után 9531 ponton zárt. Az orosz piacon aktív legnagyobb tőzsdei vállalatok papírjai még nagyobbat estek, a legnagyobb vesztes a Richter Gedeon Rt. és az Egis Rt. volt 4,4 és 2,8 százalékos napon belüli gyengüléssel. A Jukosszal közvetlen beszállítói kapcsolatban lévő MOL Rt. papírjai viszont csak 2,2 százalékkal lettek olcsóbbak. Pedig a MOL a Jukosszal létrehozott szibériai vegyesvállalatán keresztül duplázná meg olajkitermelését, és importolajának kétharmadát is a Jukosztól szerzi be.
Az orosz piacon érintett legnagyobb magyar cégek mégsem félnek attól, hogy a Jukosz-ügy további bizonytalanságokat okozhat a hazai piacon, és reményeik szerint nem fogja rontani idei eredményeiket. „Nincs hatása az esetnek a MOL-Jukosz kapcsolatra” – mondta a hvg.hu-nak Lukács Bea, az olajtársaság szóvivője. A Jukosz Hodorkovszkij letartóztatása után nem sokkal közleményben tájékoztatta a MOL-t arról, hogy semmilyen fennakadás nem várható az olajszálítmányokban és az egyéb szerződések teljesítése is változatlanul folytatódik. „A Jukosz erős, több lábon álló cég, és a jelenlegi botrány ezt nem befolyásolja” – tette hozzá Lukács.
Pedig a MOL oroszországi tevékenységével kapcsolatban már hangot adtak aggodalmuknak hazai és külföldi elemzők akkor is, amikor a magyar társaság néhány éve átdolgozta külföldi kitermelésre vonatkozó stratégiáját, és közel-keleti és észak-afrikai olajmezői eladása után újra az orosz piacot választotta stratégiai célpontul. Sokan már akkor is attól féltek, hogy a túl nagy mértékben az orosz energiahordozókra támaszkodó magyar gazdaság - és főképp a MOL - újra nehéz helyzetbe kerülhet egy esetleges oroszországi gazdasági válság esetén.
Marossfy László, az Egis pénzügyi vezérigazgató-helyettese sem tart attól, hogy csökkenne az egyébként az orosz piacot a legfontosabb exportpiacaként számon tartó vállalat eredménye a Jukosz-ügy miatt. „Úgy tűnik, az eset nem eszkalálódik makrogazdasági problémává Oroszországban, így nem félünk, hogy negatívan értintené az Egis-t” – jelentette ki Marossfy. „Nem is értem, mi okozta ezt a pánikot” – mondta a hvg.hu-nak Beke Zsuzsa, a Richter szóvivője, aki szerint a Richter nem aggódik, hogy Hodorkovszkij letartóztatása egy „második ’98-as válsághoz” vezetne. „Mi régóta működő, stabil kapcsolatrendszerrel rendelkezünk Oroszországban, amit ez az ügy nem veszélyeztet” – jelentette ki Beke.
A Jukosz-ügy kavarta viharnak azonban a jelek szerint koránt sincs vége. E szövevényes gazdasági-politikai botrány - különösen azután, hogy a részvények szerda reggel újabb 4, 5 százalékot zuhantak, az RTS-index pedig zuhanórepülésbe kezdett - továbbra is napirenden tarthatja a gazdasági bizonytalanságokat, és újabb pánikot okozhat a magyar befektetők között.