Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajvállalat elnökének letartóztatása kremlinológiai elemzések áradatát és az oroszországi befektetők riadalmát váltotta ki. De hogyan hathat Putyin és az oligarchák küzdelme az orosz energiahordozókból élő magyar gazdaságra?

Oroszország leggazdagabb oligarcháját a titkosszolgálat emberei hurcolták Szibériából Moszkvába, miután rajtaütöttek magánrepülőgépén (HVG, 2003. november 1.) A főügyészség okirathamisítás, sikkasztás, adócsalás és egyéb törvénysértések miatt vádat emelt ellene. A letartóztatás, amely a Jukosz elleni négy hónapos főügyészségi vizsgálatsorozat után következett be, a politikai magyarázatkísérleteknek két áramlatát eredményezte: az egyik szerint Putyin elnök és az oroszországi gazdasági hatalom kulcspozícióit kezükben tartó milliárdos vállalkozók, az oligarchák küzdelmének újabb fejezetéről van szó; a másik szerint a Putyin mögött álló két Kreml-beli csoport közti szembenállást mutatja e fordulat. Csak azt nem hiszi senki, hogy az ügyészség és a titkosszolgálat hűen és politikai preferenciáktól függetlenül őrködik a törvényesség felett, hiszen hasonló vádakat az oligarchák bármelyikével szemben felhozhatnának.
A legközkeletűbb értelmezés szerint ugyanarról van szó, amiről Borisz Berezovszkij, Jelcin egykori tanácsadója, az autókereskedőből lett olaj- és médiamágnás, illetve Vlagyimir Guszinszkij, az egykor független NTV tévécsatorna mögött álló jelcinista bankár esetében: hogy megszegték a Putyinnal kötött hallgatólagos megállapodást, amelynek értelmében az elnök nem firtatja a vagyonukat megalapozó privatizáció során elkövetett visszéléseket, ha ők viszont nem ártják magukat a politikába. Berezovszkij és Guszinszkij ehhez nyilvánvalóan nem tartották magukat, s az ellenük így szükségszerűen megindult ügyészségi vizsgálat elől emigrációba kényszerültek; ugyanakkor a Chelsea új tulajdonosa, Roman Abramovics csukcsföldi kormányzó, olaj- és alumíniummágnás, aki nem adja jelét politikai ambícióknak, zavartalanul folytathatja tevékenységét (igaz, a jelek szerint ő is jobbnak látja támaszpontját és üzleti érdekeltségeit Oroszországon kívülre helyezni). Berezovszkij Londonban él, és egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy felhívja a figyelmet: a ma Oroszországban "hatalmon lévő junta banditatörvények szerint játszik". Guszinszkij Spanyolországban telepedett le, s nem ilyen aktív, de az orosz hatóságok rá vonatkozó kiadatási kérelmét nemrégiben kellett - új hazájához hasonlóan - Görögországnak is megtagadnia.
Hodorkovszkij e baljós előzmények után sem tartóztatta meg magát attól, hogy a decemberben esedékes parlamenti és a jövőre sorra kerülő elnökválasztás előtt liberális politikai pártokat pénzeljen, mi több, neve lehetséges elnökjelöltként forog közszájon a 2008-as elnökválasztásokra. Politikai befolyásának erejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemrégiben a duma százegy tagja írta alá azt a levelet, amelyet a Jukosz elleni vizsgálatot folytató bíróság elnökének címeztek az egyik gyanúsítottal szembeni kifogásolható bánásmód miatt. Putyin vélhetőleg elszámította magát, amikor azt hitte, hogy Hodorkovszkij az ellene indított vizsgálatok hatására meghátrál: a Jukosz-elnöknek esze ágában sem volt lakatot tenni a szájára, sőt, lapot vásárolt, amivel a független sajtótól irtózó orosz elnök orra alá tovább törhette a borsot.
Van azonban egy másik megözelítése is a Hodorkovszkij-ügynek: eszerint a Kremlben az a kör, amelyből Borisz Jelcin egykor kiemelte s utódává tette Putyint – e kör Jelcin legközelebbi barátaiból, tanácsadóiból és pénzügyi támogatóiból, köztük Berezovszkijból és Abramovicsból állt -, szembekerült azzal a másik, Putyin mögött álló politikai klánnal, amelynek gyökerei a KGB-be és a pétervári államigazgatás köreibe nyúlnak. Putyin, az egykori KGB-tiszt rendpárti kollégái nagyobb részt kérnek a politikai hatalomból és az oligarchák vagyonából, s szeretnének még azelőtt megszabadulni ezek közül is a leggazdagabbtól, hogy az ExxonMobil vagy a ChevronTexaco részesedést vásárolna a Jukoszból, ezáltal érinthetetlenné téve Hodorkovszkijt – vélik e kremlinológiai magyarázat hívei.
Bárhogyan legyen is – s a kétfajta értelmezés inkább kiegészíti egymást, semmint ellentmondana -, a Jukosz-ügy nem tett jót az oroszországi befektetők idegállapotának, s ezt Putyin, aki nagy súlyt fektet az orosz gazdaság stabil fejlődésére, akkor is bánhatja, ha úgy érezheti, sikerül megszabadulnia túlságos gazdasági hatalomra szert tett, okvetetlenkedő politikai ellenfeleitől, s zavartalanul építheti tovább sajátosan szürke bizantinizmusát. Egyelőre nem tudni, igazuk lesz-e az elemzőknek, akik szerint a Jukosz-botrány hullámai elcsitulnak, s hosszabb távon a befektetői kedvre sem lesz negatív hatással a bizonytalanság, amit az efféle önkényuralmi stílusú húzások okoznak; de mire számíthat a magyar gazdaság, amelyet az oroszhoz meghatározó módon az ott oligarchák uralta nehézipari ágazat köt?
Arra, hogy az oroszországi gazdasági fejlemények milyen óriási hatással lehetnek a kelet-európai régióra, sokat idézett példa az 1998-as válság. Ennek során a gazdaság fizetésképtelensége miatt külföldi befektetők hada hagyta el az orosz és a kelet-közép-európai piacokat, a rubel árfolyama 1998 augusztusában összeomlott, ami a vállalatok fizetésképtelenségét és értékvesztését tovább növelte. Óriási veszteségeket szenvedtek el azok a magyar vállalatok is, amelyek exportjuk döntő részét Oroszországban nem tudták pénzre váltani – például a gyógyszer- vagy az élelmiszeripar szereplői. A válság negatív befektetői hangulatot gerjesztett, aminek csak az internetszektor 2000-ben csúcspontra jutó felvirágzása tudott részben véget vetni.
Most, 2003 októberében Hodorkovszkij letartóztatásának hírére több mint 10 százalékot esett a moszkvai RTS tőzsde indexe, a Jukosz-papírok pedig átmeneti, 20 százalék feletti zuhanás után végül 15,4 százalékos eséssel zárták a napot. A nemzetközi elemzők egy része a második orosz válság kezdeteként aposztrofálta a történteket, mások az Oroszországban befektetett külföldi tőke hirtelen kivonulását jósolták. Részben Mihail Kaszjanov orosz kormányfő megnyugtatónak szánt szavai hatására kedden stabilizálódni látszott a helyzet, ám a Jukosz papírjainak ára szerda reggel ismét 4,5 százalékkal esett a moszkvai értéktőzsdén arra a - Putyin hivatala által cáfolt - sajtóhírre, miszerint távozik Alekszander Volosin, a Kreml "vezérkari főnöke", az adminisztráció vezetője, aki szimpatizált az olajcég letartóztatott elnökével, a főügyészi hivatal pedig a Jukoszban 4,5 százalékos részvényhányaddal rendelkező Vaszilij Saknovszkij felsőházi parlamenti képviselő megválasztását akarja bírói úton jogtalannak minősíttetni.
Riadalmat okozott a Jukosz-botrány a magyarországi befektetők körében is: a Budapesti Értéktőzsde BUX-indexe hétfőn 2,85 százalékos zuhanás után 9531 ponton zárt. Az orosz piacon aktív legnagyobb tőzsdei vállalatok papírjai még nagyobbat estek, a legnagyobb vesztes a Richter Gedeon Rt. és az Egis Rt. volt 4,4 és 2,8 százalékos napon belüli gyengüléssel. A Jukosszal közvetlen beszállítói kapcsolatban lévő MOL Rt. papírjai viszont csak 2,2 százalékkal lettek olcsóbbak. Pedig a MOL a Jukosszal létrehozott szibériai vegyesvállalatán keresztül duplázná meg olajkitermelését, és importolajának kétharmadát is a Jukosztól szerzi be.
Az orosz piacon érintett legnagyobb magyar cégek mégsem félnek attól, hogy a Jukosz-ügy további bizonytalanságokat okozhat a hazai piacon, és reményeik szerint nem fogja rontani idei eredményeiket. „Nincs hatása az esetnek a MOL-Jukosz kapcsolatra” – mondta a hvg.hu-nak Lukács Bea, az olajtársaság szóvivője. A Jukosz Hodorkovszkij letartóztatása után nem sokkal közleményben tájékoztatta a MOL-t arról, hogy semmilyen fennakadás nem várható az olajszálítmányokban és az egyéb szerződések teljesítése is változatlanul folytatódik. „A Jukosz erős, több lábon álló cég, és a jelenlegi botrány ezt nem befolyásolja” – tette hozzá Lukács.
Pedig a MOL oroszországi tevékenységével kapcsolatban már hangot adtak aggodalmuknak hazai és külföldi elemzők akkor is, amikor a magyar társaság néhány éve átdolgozta külföldi kitermelésre vonatkozó stratégiáját, és közel-keleti és észak-afrikai olajmezői eladása után újra az orosz piacot választotta stratégiai célpontul. Sokan már akkor is attól féltek, hogy a túl nagy mértékben az orosz energiahordozókra támaszkodó magyar gazdaság - és főképp a MOL - újra nehéz helyzetbe kerülhet egy esetleges oroszországi gazdasági válság esetén.
Marossfy László, az Egis pénzügyi vezérigazgató-helyettese sem tart attól, hogy csökkenne az egyébként az orosz piacot a legfontosabb exportpiacaként számon tartó vállalat eredménye a Jukosz-ügy miatt. „Úgy tűnik, az eset nem eszkalálódik makrogazdasági problémává Oroszországban, így nem félünk, hogy negatívan értintené az Egis-t” – jelentette ki Marossfy. „Nem is értem, mi okozta ezt a pánikot” – mondta a hvg.hu-nak Beke Zsuzsa, a Richter szóvivője, aki szerint a Richter nem aggódik, hogy Hodorkovszkij letartóztatása egy „második ’98-as válsághoz” vezetne. „Mi régóta működő, stabil kapcsolatrendszerrel rendelkezünk Oroszországban, amit ez az ügy nem veszélyeztet” – jelentette ki Beke.
A Jukosz-ügy kavarta viharnak azonban a jelek szerint koránt sincs vége. E szövevényes gazdasági-politikai botrány - különösen azután, hogy a részvények szerda reggel újabb 4, 5 százalékot zuhantak, az RTS-index pedig zuhanórepülésbe kezdett - továbbra is napirenden tarthatja a gazdasági bizonytalanságokat, és újabb pánikot okozhat a magyar befektetők között.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Megfejtették, mitől lehet valakinek más színű a szemöldöke, mint a haja

Megfejtették, mitől lehet valakinek más színű a szemöldöke, mint a haja

Merész finn tervek: az övék lesz a világ legokosabb autóútja

Merész finn tervek: az övék lesz a világ legokosabb autóútja

Rejtélyes Samsung-meghívó: újabb Galaxy telefonok érkeznek

Rejtélyes Samsung-meghívó: újabb Galaxy telefonok érkeznek

Van ám nagyobb is az Ausztráliánál talált holdhalnál, ez például akkora, mint két ember – videó

Van ám nagyobb is az Ausztráliánál talált holdhalnál, ez például akkora, mint két ember – videó

A CEU várja a Néppárt küldötteit, akik a magyar jogállamiságot vizsgálják

A CEU várja a Néppárt küldötteit, akik a magyar jogállamiságot vizsgálják

Elektromos önvezető autóval támad fel a legendás Lagonda márka

Elektromos önvezető autóval támad fel a legendás Lagonda márka