John Negroponte ENSZ-nagykövet mérföldkőnek nevezte a határozat elfogadását. A diplomata szerint, aki az Egyesült Államok kinevezett iraki nagyköveteként a hónap végén New Yorkból Bagdadba költözik, az egyhangú szavazás megmutatta, milyen széleskörű nemzetközi támogatása van a határozatban célul kitűzött "föderális, demokratikus, pluralista és egységes" Iraknak.



Hosjar Zebari iraki külügyminiszter a határozat jelentőségét abban látta, hogy az véget vet a megszállásnak, ami - tette hozzá - "számos nehézséget okozott a felszabadulás óta".



Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia május 24-én nyújtotta be a határozat tervezetét, amelynek ötödik átdolgozott változatát fogadta el végül a testület. A legvitatottabb kérdés az volt, ki ellenőrizze az Egyesült Államok által vezetett 160 ezer fős többnemzetiségű erőket. Franciaország, Németország és más BT-tagok szorgalmazták, hogy a határozat biztosítson vétójogot a bagdadi kormánynak a nagyobb szabású katonai műveletek felett. Ezt Washington végül is nem adta meg, cserébe partnerséget ígért, egyeztetést a parancsnokok és a bagdadi kormány illetékesei között, és konzultációkat a nagyobb támadó műveletek megindítása előtt.



Washingtonban azt remélik, hogy a határozat segít felülkerekedni az iraki háború miatt támadt nézeteltéréseken, és további országok járulnak hozzá katonailag a biztonság megteremtéséhez. A BT a határozatban ugyanis felkéri az ENSZ tagállamait, a nemzetközi és regionális szervezeteket, hogy katonákkal segítsék a többnemzetiségű erő küldetését. Az amerikai parancsnokság alatt álló többnemzetiségű erő ENSZ-megbízatása a határozat szerint automatikusan lejár, mihelyt beiktatják az új alkotmány alapján demokratikusan megválasztott iraki kormányt, amelyre 2005 végén vagy legkésőbb 2006 elején kerül sor.



A határozat a többnemzetiségű erőt felhatalmazza arra, hogy minden szükséges intézkedést meghozzon a biztonság és stabilitás fenntartásához, és ugyanakkor azt is kimondja, hogy ez az erő a bagdadi ideiglenes kormány kérésére tartózkodik az országban. A határozat támogatásáról biztosítja a 2004. június 30-án hivatalba lépő ideiglenes kormányt, üdvözli, hogy ezzel véget ér a megszállás, megszűnik az Ideiglenes Koalíciós Hatóság, s Irak visszanyeri teljes szuverenitását.



Kedden Bagdad belvárosában ugyanakkor több ezer iraki síita tüntetett az új iraki kormány és az átmeneti alkotmány ENSZ-határozatba foglalása ellen. Vezetőjük, Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh korábban óvott attól, hogy az amerikai felügyelettel kidolgozott alaptörvényt megemlítsék az ENSZ Biztonsági Tanácsának készülő iraki határozatában. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy az átmeneti alaptörvény a végleges alkotmányról 2005-ben tartandó népszavazással gyakorlatilag vétójogot ad az iraki kurdok kezébe. (MTI)