Köbméterenként 76 254 darab azbesztrostot is mértek egy köbméternyi levegőben a Hermina úton, és 2591 rostot a Borostyánkő Gyermekotthonhoz vezető kis utcában Kőszegen a legutóbbi nyilvánosságra került azbeszttartalom-mérés során. A hazai jogszabályok értelmében a környezeti levegő azbesztrost-koncentráció határértéke köbméterenként legfeljebb 1000 rost lehet 24 órás átlagban. Ez alapján a Hermina úti adat 76-szoros, a másik 2,5-szeres határérték-túllépést jelentene, de az előbbi érték 4, az utóbbi 8 órás mérési szakasz eredménye. No, nem mintha a 24 órás átlagérték sokkal jobb lenne, a Hermina úton köbméterenként 40 246, a gyermekotthonhoz vezető burkolatlan úton 1430 rost, vagyis
24 órás átlagban is 40-szeres, illetve másfélszeres, százalékosan kifejezve pedig 4000 százalékos, illetve 140 százalékos volt a határérték-túllépés a település két utcájában.
Az eredményre a héten az osztrák Kurier hívta fel a figyelmet még szerdán, a hazai lapok közül több is most pénteken kapta fel, de az azbesztkoncentráció-mérés maga nem friss,: még augusztus 12-én történt. Igaz, a Vas Vármegyei Kormányhivatal honlapján található azbesztügyi tájékoztatóban ez az utolsó elérhető mérési jegyzőkönyv, az adatokat augusztus legvégén értékelték ki, a jegyzőkönyvet szeptember 8-án tették közzé, pár napra rá az ugytudjuk.hu adott hírt róla,
Tévedés ne essék, védőruhát a fenti képen csak hatósági ellenőrök viselnek
HVG / Ballai Vince
Az eredmények sokkolók, pláne annak tudatában, hogy a szakmai konszenzus szerint nem lehet egészségügyi szempontból biztonságos határértéket megállapítani a levegő azbesztrosttartalmára. Akár egyetlen belélegzett azbesztrost is magában hordozhatja súlyos betegség kialakulásának kockázatát, igaz, ez csak hosszú évekkel később alakulhat ki, de akár a rák egyik legsúlyosabb fajtája is lehet.
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.
Az azbesztügy idén tavasszal robbant ki, amikor kiderült, hogy több százezer tonnás mennyiségben szállítottak a térség településeire osztrák bányákban kitermelt azbeszttartalmú kőzúzalékot, amit a települések földútjainak, kocsibeállóknak, parkolóknak, sőt alkalmanként játszóterek leburkolására is használták. A kő önmagában nem veszélyes, de terhelés hatására – járműforgalom, mozgatás, időjárásnak kitettség – kiszabadulhatnak az azbesztrostok. Mint a múlt héten kiderült, a kormányzatnak 155 ezer köbméter (179 ezer tonna) igazolt azbesztes kőzet jelenlétéről van tudomása a térségben.
A kormány előbb megígérte, hogy a legsúlyosabban érintett szombathelyi Oladi platón mindenestül elviszi az azbeszttartalmú követ, utóbb viszont máshogy döntött: szeptember elején pályázatot írt ki azbesztmentesítési munkálatokra. A 3 milliárd forintos keretre a kő helyben hagyásával, a kiporzás meggátolását célzó leburkolásra lehet pályázni, de Hoffman István, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára múlt heti közlése alapján pályázatot még egyetlen település sem nyújtott be.
Előbb azt mondták, hogy elviszik a szombathelyi Oladi Platóról az összes azbesztes követ, most már arról van szó, hogy ott lépnek először, ahol határérték feletti azbeszttartalmat mértek a levegőben, miközben Magyar Péter arról beszél, hogy a legújabb mérések szerint már sehol sincs határérték felett ez az érték. Az online elérhető legutolsó mérések azonban mást mutatnak: Kőszegen például több mint tízszeres túllépést regisztráltak a műszerek június végén.
Egymásnak dobálják az azbesztes követ az érintettek
Ilyen munkálatot egyedül Szombathely városa indított el az Oladi platón. A HVG-nek azt írták, hogy bár nekik ajándékozták, az itt futó utcák máig nem kerültek a birtokukba, mivel a Szombathely-Olad Plató Víziközmű Társulat nem teljesítette egy évekkel ezelőtti szerződésben foglalt feltételeket, hogy közművesítse és leburkolja az utcákat, és mindennek ellenére intézkedtek mégis, saját anyagi lehetőségeiket kifeszítve. A város korábban közveszély okozása miatt feljelentést is tett, locsolja az utcákat, hogy csökkentse a kiporzást, miközben a megbízásából már zajlik azok leburkolása. A polgármester legutóbbi nyilatkozatai szerint jövő héten már a bitumenezés is elindul.
A burkolás azonban, mint korábbi cikkünkben is írtuk, vélhetően szabálysértő, és egészségügyi szempontból kockázatos módon zajlik. Bár a jogszabályok kimondják, hogy minden olyan munkavégzés esetében, amikor feltételezhető az azbesztkitettség, egy sor óvintézkedést kell tenni (mint az előzetes felmérés, a levegő azbeszttartalmának mérése, munkaterv készítése, a terület lehatárolása, a dolgozók munkavédelmi oktatása, egészségének biztosítása, védőruházattal, maszkokkal ellátása, fekete-fehér rendszerű öltöző biztosítása stb.), ezeknek alig találtuk jeleit: helyszíni mérésről senki nem tudott – a legfrissebb nyilvános mérési adat a fentebb említett kőszegi –, a dolgozókon nem volt védőruha, maszk is csak elvétve, a kockázatos köveket mozgatták, egyengették, rajta nehéz teherjárművek közlekedtek, és bár locsolták, de ennek hatásosságáról, friss mérések hiányában, nincs információ.
Több jel is arra utal, hogy szabálysértő és egészségügyi szempontból is kockázatos módon zajlik az azbesztmentesítési munka a szombathelyi Oladi platón. Nem csak ez a gond azonban a város által pár hete elindított, az egészségre súlyos kockázatot jelentő azbeszt kiporzásának megszüntetését célzó tevékenységgel. Azzal, hogy problémás követ helyben hagyják, csak konzerválják a kockázatot, a későbbi költségeket pedig hatványozzák. Mindezt annak ellenére, hogy lehet, hogy csak feleannyi kő került az itteni utcákba, amit viszonylag olcsón el is lehetne vinni.
Amikor a vonatkozó rendelet betartására rákérdeztünk az utcák burkolását közel egymilliárdos összegért 65 napos határidőre vállaló Alpok Terra Kft.-nél, a cég az önkormányzathoz irányított. Amikor az önkormányzatnál rákérdeztünk a vélhetően szabálytalan munkavégzésre, részletesen taglalták a terület vitatható jogi helyzetét, és a saját igyekezetüket, hogy rendezzék a helyzetet a leburkolással, de az azbeszttel kapcsolatos munkavégzésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a kormányhivatalhoz irányítottak, illetve azok helyszíni ellenőrzéseire hivatkoztak. A hivatal eddig kétszer szállt ki, először teljes vizsgálatot ígértek, később kisebb bírságokat szabtak ki nem megfelelő maszkviselés miatt.
Természetesen a kormányhivatalnak is írtunk, de eddig hiába, nem válaszoltak a kérdéseinkre. Rákérdeztünk többek között arra, hogy történt-e a munkálatokat megelőzően légminőség-mérés a területen, és hogy álláspontjuk szerint itt figyelembe kell-e venni a 40/2025. (XII. 19.) NGM-rendeletben foglaltakat.
Az ügyre korábban a Greenpeace Magyarország is felhívta a figyelmet, jelezve, hogy az ügyben tanúsított kormányzati hozzáállás gyanúsan hasonlít a korábbi kormányzat akkumulátoripari gyakorlatára, amikor elnézték a környezetvédelmi szabályok be nem tartását. A környezetvédő szervezet a héten hivatalos levelet is írt az illetékes kormányhivatalnak, amiről értesítette az ügyészséget és a Jövő Nemzedékek Szószólóját is. Ebben többek között pontról pontra számon kérik a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartatását, valamint közérdekű adatként kérik ki a szombathelyi munkálatokkal kapcsolatban
- az azbeszt-kockázatértékelést,
- a munkatervet,
- az összes akkreditált munkahelyi és környezeti azbesztkoncentráció-mérés jegyzőkönyvét, illetve hogy
- leállította-e a munkáltató a lakossági bejelentések nyomán a munkálatokat.
Emellett felszólítják a kormányhivatalt arra is, hogy
a törvényi kötelezettségekkel összhangban haladéktalanul ellenőrizze a munkálatok azonnali leállítását.
Nyitóképünkön: töredezett azbeszttartalmú kőzúzalék az Oladi platón. Fotó: HVG / Ballai Vince
