Fogj egy köteg pesót, váltsd be egy pénzváltónál dollárra, szállj vele repülőre, és repülj - mondjuk - Miamiba, ott tedd bankba a pénzt, majd visszatérve Kolumbiába menj a legközelebbi bankjegykiadó automatához, vedd fel a pénzed pesóban, és láss csodát, 5-10 százalékkal több pénz lapul a zsebedben. Számtalan magánember és vállalkozás élt az olcsó dollárral adódó legális kiskapuval az utóbbi években.

Ezek a visszaélések sokáig nemigen foglalkoztatták a hatóságokat, ám a peso értékének folyamatos növekedése láttán az idei év elején fény derült a dollárnak a kolumbiai kokainkereskedők bevételeiben betöltött kulcsszerepére.

Javier Fernandez bogotai közgazdász szerint a hatalmas méretű kokainkereskedelemmel magyarázható, amiért a dollár készpénzben kevesebbet ér, mint az ország bankrendszerben. Valamint azzal, hogy Kolumbiában nem lehet dolláralapú bankszámlát nyitni.

Ostobaság és felelőtlenség lehetőséget adni arra, hogy a drogkereskedők a bankokba vigyék a pénzüket - véli a Reuters-nek nyilatkozó Fernandez. A drogkereskedők - kikerülendő a bankok és a hatóság kérdezősködését - pénzügyi tranzakcióikat dollárban bonyolítják.

A kokain eladásból származó dollárokat visszacsempészik az Egyesült Államokból Kolumbiába, miközben – a hatóságok szerint - bűnszervezetek mossák át a pénzeket és váltják vissza pesóra. Becslések szerint a kolumbiai kokainexportból származó éves bevétel egymilliárd és négymilliárd amerikai dollár között mozog.

2004 első hét hónapjában 800 millió amerikai dollárt helyeztek el a kolumbiai központi bankban. Fernandez szerint: „Arányaiban lehetetlen hogy egy olyan ország, amelynek a teljes hazai összterméke 95 milliárd dollár körül mozog, legális úton – mint például a turizmus - jusson ilyen hatalmas mennyiségű zöldhasúhoz."

A központi bank döntése nyomán október elsejével nem fogad el többé dollárbetéteket. A kokainkereskedelemből származó tisztára mosott pénzek ezután nem jutnak be a pénzpiaci forgalomba, különösen azután hogy a központi bank jelentésírásra kötelezte a pénzintézeteket a jelentős dollárbetétek követésére - nyilatkozta Gerardo Hernandez a központi bank igazgatótanácsának főtitkára. A Reuters-nek nyilatkozva a titkár kijelentette: „nincs semmiféle kézzelfogható bizonyíték a pénzmosásra és biztos vagyok benne hogy Fernandez sem rendelkezik ilyesmivel.”

Egy idén márciusban közreadott jelentés szerint a kolumbiai kormány a régió élharcosa a pénzmosás elleni küzdelemben. A busás hasznot hozó kokain- és heroinkereskedelem azonban tovább rombolja a kolumbiai gazdaságot és pénzintézeteket.

A törvény változásával ezentúl a pénzek követése érdekében a bogotai pénzváltóknak is kötelező hétszáz dollárnál magasabb összegről jelentést írniuk, de szakértők máris arra figyelmeztettek, hogy semmilyen szankcióval nem jár a jelentés elmulasztása.

Az Egyesült Államok utcáin grammonként 25 dollárért megvásárolható kábítószert Európában ennél is többért vesztegetik, míg itthon 12 ezer forintba is kerülhet egy gramm a fehér porból. A magas „fogyasztói” árakhoz azonban hozzá kell venni, hogy mire a termelőtől eljut az anyag a felhasználóig, számtalan kézen megy át, és így ki-ki ráteszi a saját hasznát.

A helyi üzletemberek sem nézik jó szemmel a peso idei több mint tíz százalékos felértékelődését a dollárhoz képest. A Kolumbiai Üzleti Szövetség elnöke, Luis Carlos Villegas szerint visszás helyzetet eredményez, hogy a több millió külföldön élő kolumbiai által hazautalt pénzösszeg - 4,5 milliárd dollár - meghaladja az ország - a kokain után - elsődleges bevételi forrásának számító kőolaj bevételek összegét. A bizonytalan eredetű pénzek lenyomják a dollár utcai árát - véli Villegas.

A kolumbiai hatóságok szerint a kokainbevételek jelentős része nem készpénz formájában „tér vissza” az országba, hanem fegyver képében. Kokainpénzekből támogatják ugyanis negyven év óta a szélsőbalos lázadók fegyverkezését, illetve szélsőjobboldali halálbrigádok hadviselését.