Az iraki miniszter szerint ez akár már 12 hónap múlva megtörténhet, szemben az amerikai csapatok iraki állomásoztatását 5-7 évre tevő washingtoni becslésekkel.

„Ezzel csak rám hozza a merénylőket” – tette hozzá mosolyogva a washingtoni Woodrow Wilson kutatóintézetben Bervari, miután úgy mutatták be a hallgatóságnak, mint Irak esetleges leendő miniszterelnökét. Az angolul kiválóan beszélő, a tanácskozáson ugyancsak részt vett apparatcsik-jellegű két iraki férfi miniszternél feltűnően okosabbnak, nyugatiasabbnak tűnő kurd Bervari állította, hogy a médiában megjelenő kép csak az egyik oldala az iraki valóságnak. Abban ugyanis a békés építésről alig esik szó. Falúdzsa felszabadítása óta egyébként – mondta a miniszter, úgy is mint a Falúdzsai Újjáépítési Bizottság egyik tagja – 164-ről 50-re csökkent az Irak-szerte naponta elkövetett terrorcslekmények száma, amelyektől több nagy régió mentes, különösen az ország déli része.

„A legutóbbi kormányülésen arról beszéltünk, hogy a 47 év után első, január 30-i szabad választások eredménye akkor tekinthető legitimnek, ha a részvétel eléri a 60-65 százalékot” – mondta kollégáival egyetértésben Bervari. Lui al-Arisz közlekedési miniszter becslése szerint északon és délen a lakosság több mint háromnegyede megy el szavazni, az ország középső részén pedig legalább 60 százalék.

Összességében a részvételi arányért nem aggódom – tette hozzá Bervari -, csak azért, hogy minden régió és társadalmi csoport reprezentációja külön-külön is elérje a legimimációhoz szükséges mértéket. Bíztatónak mondta, hogy eddig - a jelentkezési határidő december 15. - kétszáz szervezet jelezte indulását, és a Bath Párt kivételével senkit nem zártak ki a versenyből. A listákon viszont minden harmadik jelöltenek nőnek kell lennie, ami reményt ad arra, hogy akár még az ideiglenes alkotmányban előírt 25 százalékosnál is magasabb legyen a nők aránya a bagdadi törvényhozásban – lelkesedett a női jogokat szívén viselő miniszter.

Aki a kormány tagjai közül mostanában a választás elhalasztásának szükségességéről beszél, az ezt inkább párpolitikusként teszi – mondta hvg.hu kérdésére Bervari. A kormánynak ugyanis csak a technikai feltételek megteremtésére van felhatalmazása a választások ügyében, ami teljes mértékben az ENSZ hatáskörébe tartozik. „A kormány még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy beavatkozik a demokratikus választásokba.”

Hogy kik a választások megtartását leginkább veszélyeztető lázadók, és mit akarnak, arra a miniszterek egyike sem tudott válaszolni. A jelek szerint nincs politikai programjuk – „ha van, miért nem állnak elő vele?” tette föl a költői kérdést al-Arisz -, céljuk kizárólag a félelemkeltés. Különösen az utóbbi három hónapban már szinte kizárólag irakiakat – békés járókelőket, iskolába igyekvő gyerekeket, szolgálaton kívül egyszerű rendőröket – ölnek módszeresen. „Óriási a különbség Vietnam és Irak között – jegyezte meg Mamu Otman, a civil szervezetek ügyeiért felelős miniszter -, hogy az iraki lázadóknak nincs ideológiájuk, nincs ismert hazai vezetőjük, ha van is, legföljebb valami külföldi búvóhelyen.