A jelentés az Európa Tanács 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásának definícióját javasolja átvenni. A szöveg szerint az unión belüli kisebbségi ügyek eddig nem kerültek megfelelő szinten napirendre. Ráadásul az unió további bővítései következtében egyre több olyan EU-tagállam lesz, amelyre kulturális és nyelvi sokszínűség jellemző.

A jelentés megállapítja, hogy a tradicionális kisebbségek problémáinak kezelésére az egyik leghatékonyabb módszer ezen közösségek bevonása a döntéshozatalba, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján. A dokumentum ugyanakkor nem csak a nemzeti kisebbségekkel foglalkozik, de kitér a homoszexuálisok, hontalanok, bevándorlók hátrányos megkülönböztetésének kérdésére is.

A határozat koherens és integrált antidiszkriminációs megközelítést javasol, leszögezve: erre különösen nagy szükség van a többszörös diszkriminációt elszenvedők, például a kisebbséghez tartozó nők esetében. 

A jelentésről szóló parlamenti vitában felszólalt Tabajdi Csaba szocialista képviselő is, aki működő európai kisebbségvédelmi rendszer létrehozását, s ennek keretében a kisebbségek védelmére politikai és jogi normák kidolgozását, valamint azok betartásának ellenőrzésére egy hatékony monitoring-mechanizmus megteremtését sürgette.

Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő pedig azt mondta, hogy "a kisebbségek védelme több, mint a diszkrimináció egyszerű tiltása, közelebb viszi a politikai gondolkodást az egyenlő esélyek megteremtéséhez." Ugyanakkor hozzátette, hogy a két téma összekapcsolásából számos probléma is adódik, így a jelentés egy kicsit túlméretezetté vált.

Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy a jelentés meglehetősen megosztotta az Európai Parlamentet: 360 igen, 272 nem, és 20 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a testület, s például a fideszes képviselők egy része ellene, másik része mellette szavazott. 

Bauer Edit, illetve Gál Kinga fideszes képviselő utóbb közös közleményben üdvözölte a dokumentum elfogadását, hozzátéve: módosító indítványaik révén sikerült a jelentés hagyományos nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét oly módon alakítani, hogy az tükrözze a valós problémákat. A bővítéssel ugrásszerűen megnőtt a hagyományos nemzeti közösségek száma az Unió területén, ezért a közpolitikáknak jobban kellene erre összpontosítaniuk - vélték. Járóka Lívia - szintén fideszes EP-képviselő, aki részt vett a jelentés roma vonatkozású pontjainak kidolgozásában - úgy vélte, hogy a dokumentum újabb lépést jelent az Európai Parlament részéről a romák helyzetének alakításában, javításában.