A prágai városi bíróság a fellebbviteli tárgyaláson ezzel megerősítette az alsóbbrendű testület döntését. A pert Monika Oppenheim, Eduard Brücklemeiernek, a náci Németország londoni diplomatájának a lánya - akinek édesapját a Hitler elleni sikertelen merényletben való részvételéért 1944-ben a náci hatóságok kivégezték - még a kilencvenes években indította a cseh állam ellen.

Eduard Brücklemeier családja a második világháború idején a híres prágai Óváros tér egyik házát birtokolta, s lánya most a családi örökségből reá eső házrészt szerette volna visszaszerezni.

Tavaly októberben a prágai belvárosi bíróság úgy döntött, hogy a Brücklemeier-vagyonnak a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján történt elkobzása összhangban volt az akkor érvényes csehszlovák törvényekkel. Az a tény, hogy a diplomata részt vett a Hitler elleni merényletben, a bíróság szerint jogi szempontból nem befolyásolja az ügyet.

A dekrétumok ugyanis kimondták, hogy csak olyan német, illetve magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár vagyonát nem szabad elkobozni, aki az antifasiszta harcban konkrétan Csehszlovákia érdekében vett aktívan részt. Ezt szerinte Oppenheim asszony védőinek nem sikerült bizonyítaniuk.

"Vitathatatlan, hogy Brücklemeier részt vett a Hitler elleni merényletben, amiért tisztelet illeti, de az nem bizonyítható, hogy a merénylet célja a németek által leigázott nemzetek felszabadítása lett volna" - indokolta korábban a döntést Zdenek Kucera, a prágai bíróság elnöke.

A nagy érdeklődéssel kísért per a kilencvenes évek vége óta húzódik, s több egymásnak ellentmondó döntés született, majd a legfelsőbb bíróság elrendelte az ügy újratárgyalását. A prágai városi bíróság döntése a cseh média szerint várhatóan véglegesen lezárja a pert.