ENSZ-tízparancsolat

A Globális megállapodás az emberi jogok, a munkaügy, a környezetvédelem és a korrupcióellenes küzdelem terén fogalmaz meg 10 irányelvet. Eszerint a vállalatok,  I. az emberi jogok terén: • támogassák és tartsák tiszteletben a nemzetközileg kinyilvánított emberi jogokat; • akadályozzák meg az emberi jogi visszaéléseket. II. a munka világában: • tartsák tiszteletben a gyülekezési jogot és a gyakorlatban is ismerjék el a kollektív érdekérvényesítéshez való jogot; • töröljék el a kényszermunka, valamint a kötelező munka minden formáját; • töröljék el a gyermekmunkát; • töröljék el az alkalmazással és foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi megkülönböztetést. III. a környezetvédelem-ben: • támogassák a megelőzés elvét; • kezdeményezzék az erőtelje-sebb felelősségvállalást; • bátorítsák környezetbarát technológiák kifejlesztését és terjesztését. IV. a korrupció terén: • lépjenek fel a korrupció minden formája ellen, beleértve a kenőpénzeket és megveszte-getéseket.

A gyermekmunka, illetve a kényszermunka tiltása nem okozhat különösebb gondot a magyar vállalatoknak, amennyiben csatlakozni kívánnak Kofi Annan ENSZ főtitkár még 1999-ben meghirdetett és azóta futó kampányához, amellyel tisztességes, a társadalom iránt felelős magatartásra (angolul Corporate Social Responsibility, CSR) kívánja rábírni a világ vállalatait. Hat év után a felszólítás hozzánk is elérkezett, 10 pontja közül a magyarországi viszonyokra leginkább a diszkrimináció-mentes foglalkoztatást, a kollektív érdekérvényesítéshez való jog elismerését, a környezetbarát technológiák alkalmazását és a korrupcióellenes fellépést lehet adaptálni.

De igazából mit is takar a társadalom iránt felelős vállalati magatartás? Már a definiálást is hosszan vitatták azon a konferencián, amelyet az ENSZ fejlesztési szervezetének, az UNDP-nek pozsonyi irodája szervezett, és házigazdája a Közép-Európai Egyetem (CEU) Business Schoolja volt. Képviseltette magát számos multinacionális nagyvállalat (MOL, Magyar Telecom, British American Tobacco, Holcim Hungary stb.), ott voltak a tanácsadó cégek, a civil szervezetek és a nemzetközi szervezetek megbízottai is.

A Világbank képviselője ismertetett egy 500-as vállalati mintából készített kutatást. Eszerint a megkérdezett cégek kétharmada egyenlőségjelet tesz az érvényben lévő törvények, rendelkezések betartása és a társadalmi felelősség érvényesítése között. Alig 50 százalék válaszolta, hogy etikus magatartást ért alatta, és mindössze 5 százalék tartotta a szociális különbségek enyhítését a felelős magatartás kritériumának.

Miközben a felelős magatartás egyértelmű definiálása még várat magára, azért körvonalazódott, hogy mégis miről lehet szó. A svájci kézben lévő cement- és betongyártó multi, a Holcim magyar leányvállalatának vezérigazgatója például elmondta, hogy a cég évi 100 millió forintos szociális lakásépítési programot finanszíroz, emellett építőanyaggal támogatja a termelőegységek-közeli önkormányzatokat. Nemrég 100 tonna cementet ajánlott fel az árvíz sújtotta Pásztó és Mátrakeresztes önkormányzatának. Iskolások bevonásával illegális szemétlerakók felszámolását szervezi és finanszírozza. Kétségtelenül hasznos kezdeményezések, bár nem feledtetik, hogy a cementgyárak környéke már messziről felismerhető a mindent belepő mészporról.

A Magyar Telecom kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy üzleti stratégiájukba beépítették a felelős magatartás számos elemét, így például támogatják a digitális szakadék másik oldalára rekedt, főként kistelepüléseken élő polgárok átjutását az internetes világba. Emellett számos, környezetvédelemmel kapcsolatos megmozdulást, eseményt finanszíroznak. Igyekeznek csökkenteni a mobiltelefonok és átjátszó antennák elektromágneses sugárzásának negatív környezeti hatását is. A dohánytermékeket gyártó és forgalmazó multik is igyekeznek társadalmi felelősségüket bizonyítani: sport-és kulturális rendezvényeket finanszíroznak, oktatásra áldoznak nyereségükből. Jut is az emberi egészséget veszélyeztető tevékenységük extraprofitjából.

Nem csupán adományokat szabad a felelős társadalmi magatartás alatt érteni, fejtették ki a hozzászólók. Számos Magyarországon működő multi – már csak anyavállalataik példája okán is – idejekorán felismerte, hogy szűkebb és tágabb környezetükben bizonyos etikai normákat érdemes betartani, még ha ez közvetlenül nem is növeli nyereségüket. De még ez is előfordul. Az egyik nagy áruházlánc rámpákat szerelt fel a mozgáskorlátozott alkalmazottaknak. Attól kezdve a mozgássérült vevők száma és ezzel a bevétel is ugrásszerűen emelkedett. Sok állásigénylő kimondottan keresi a sokszínű munkaerőt alkalmazó, a megkülönböztetés valamennyi formáját elvető cégeket – mondta el az egyik fejvadász cég vezetője. Ugyanakkor az is tény, hogy a magyar viszonyok között még a legelemibb üzleti etika is csorbát szenved: számos kis cég tönkre megy, mivel az árú vagy szolgáltatás vásárlója nem fizet. A körbetartozás riasztó méreteket öltött Magyarországon. A kedvezőtlen makrogazdasági környezet, a fojtogató adók sem kedveznek a magasabb vállalati erkölcs kialakulásának és gyakorlásának.

Sokatmondó, hogy a Világbank korábban említett felmérésében a megkérdezett

Pillanatkép a konferenciáról

vállalatok elsősorban a fennálló gazdasági előírásokkal, az állami támogatás és a megfelelő intézmények hiányával indo- kolták, miért nem képesek eti-kusabban viselkedni. Arra is hivatkoztak, hogy a „megfelelés-nek” – a fenti példák ellenére – nagy ára van: emelkednek a működési költségek, a nyereség és a termelékenység csökken, mi több, versenyhátrányba kerülhetnek azokkal szemben, akik ezeket a magasabb erkölcsi normákat magukra nézve nem alkalmazzák. Ennek megfelelően a megkérdezett vállalatok adókedvezményeket, kamattámogatást sürgetnek.

A félreértések tisztázása, a magasabb etikus elveket valló vállalatok hálózatának megszervezése a célja az UNDP kezdeményezésének. Mint Ben Slay, a pozsonyi regionális iroda vezetője kifejtette, remélik, hogy mind több vállalat ismeri fel: a szociális felelősségérzet, társadalom- és környezetbarát attitűd hosszabb távon kifizetődő. Együtt jár vele  presztízs, társadalmi elismertség, munkahelyi jó hangulat, és nem utolsó sorban, elősegítheti, hogy földünket megőrizzük az elkövetkező generációk számára. A csütörtöki munkaértekezletet követően, ősszel nagyszabású konferenciát szerveznek Budapesten. Itt formálisan is felszólítják a magyar vállalatokat, csatlakozzanak a Globális kezdeményezéshez, és egymás tapasztalatait is felhasználva, hozzanak létre helyi hálózatokat.

Hirschler Richárd